Anna-napi búcsú Alkotóház avatással

Alkotóház avatással és a szokásos búcsúval ünnepelték a település védőszentjének, Szent Annának a napját Algyőn. A jeles napon a helybeliek újra találkozhattak a nagyközségből elszármazott ismerőseikkel.

Az egykori Belák malom helyén nyílt meg Algyő első állandó Alkotóháza szombaton: a népi művészek kézműves remekeinek helyt adó ház ünnepélyes avatóját az Anna-napi búcsúra időzítette az önkormányzat. Az átadón igazi Forma 1-es érzés kapott el bennünket, de nem azért, mert a száguldó cirkusz hétvégi futamát a Hungaroringen rendezték. A szomszédos ház terasza - akárcsak a Forma 1-es pályákhoz közeli teraszok versenyek idején - telt meg emberekkel, akik az ünnepi műsort így páholyból tudták követni.

Az átadón megjelent Hajdú Béláné Tóth Mária is, akinek szülei még Belák Jánostól és feleségétől vették meg a nagyközségben jelentős épületnek számító ingatlant. - Nehéz volt megválnunk a háztól, de tudtuk. hogy jó kezekbe kerül. Nagyon szép lett - mondta a volt háztulajdonos lánya. Az épületben többek között algyői, tápéi és vásárhelyi alkotók műveiből nyílt állandó tárlat: a vitrinek mögött címerezett tojásokat, fafaragásokat, gyékényből és csuhéból készült használati eszközöket is lehet látni.

A Gyevi Art Kulturális Egyesület alkotóköre délután kézműves bemutatókat tartott. Greksáné Kurucz Irma süthető gyurmáit tette közszemlére, amelyből ékszereket és karórákat lehet csinálni.

- Még csak 1 éve foglalkozom komolyabban vele, egy karóra nagyjából 7 óra alatt készül el. Az óraszerkezetet és a gyurmát hobbi boltban vásárolom, általában két színnel dolgozom - mondta. Miközben a búcsúsok a Szent Anna templom mellett az utolsó csavarokat húzták meg forgóikon, a faluházban az Ősgyeviek Baráti Köre tartott pezsgős-marhapörköltes-zenés napot az algyőieknek és a nagyközségről elszármazottaknak.

Rády Samirné elnök minden résztvevőt nagy örömmel köszöntött: 110-en jelentek meg a találkozón, akiknek egyharmada már nem a nagyközségben él.

- 1948-ban költöztem fel Budapestre, ahol rendőrként dolgoztam. Amíg a szüleim és a testvéreim éltek, sűrűn jártam vissza Algyőre, mostanában évente egyszer jövök le. Szinte rá sem lehet ismerni szülőfalumra: kisgyerekként még pocsolyákban játszottunk, ma már minden szépen ki van kövezve - mondta a 85 éves Horváth István.

A nagyközségből származott el a 90 éves Gonda Sándor is: 20 évet töltött el az ausztráliai Adelaideben egy festékgyár örlőmestereként, szülőfalujába még a messzi távolból is rendre visszajárt.

- A második feleségem algyői, akit bár kivittem Ausztráliába, de nem nőtt annyira szívéhez az ország. Végül ezért úgy döntöttünk, hogy visszajövünk Magyarországra: néhány éve már Szegeden élünk - mondta Gonda Sándor.

Kedd asszonya

A magyar néphagyományban Szent Annát – különösen a Dél-Alföldön, így Algyőn is – Kedd asszonyaként tisztelik. A legendák szerint az asszonyok ezen a napon nem vállaltak napszámot vagy robotot. Bálint Sándor szerint Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, az asszonyi gondoskodással függött össze, így a szövőmunkások, a csipkeverők és a seprűkötők. Védőszentje volt a kádároknak és a bányászoknak, akiknek másik védőszentje Borbála, akiről a nagyközségben a fürdőt nevezték el. A lakosság a védőszentjéről elnevezett római katolikus templomot a 14. században gótikus stílusban építtette, amelyet a 18. században barokk stílusban átépítettek. A templom plébániájának pecsétjén először 1761-ben látható Szent Anna félalakos ábrázolása.