Tájékoztató a jelzőrendszerről

A család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi szintű észlelő- és jelzőrendszer működtetése. E tevékenysége során a különböző szakmai fórumok (esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés, éves tanácskozás) összehívása mellett, felhívja a jelzőrendszer tagjainak figyelmét jelzési kötelezettségük írásban történő teljesítésére. Az írásban történő jelzéstől azonnali beavatkozást igénylő krízishelyzet esetén lehet eltekinteni, azonban a jelzést utólagosan írásos formában ebben az esetben is pótolni kell.

A jelzések folyamata, tartalma, módja

A jelzőrendszeri tagok a veszélyeztető tényezők észlelése esetén saját eszközeik segítségével törekednek a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a gyermek családban történő egészséges fejlődése érdekében külső segítségre van szükség, jelzéssel élnek a család- és gyermekjóléti szolgálat felé, illetve hatósági intézkedést kezdeményeznek a probléma súlyosságának függvényében.

A jelzőrendszer tagjának, amennyiben gyanúja merül fel, a jelzést úgy kell megszövegeznie, hogy abból a gyanú alapja, oka kiderüljön, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermek veszélyeztetésének mértéke és súlyossága ekkor még nem minden esetben megítélhető. Azt természetesen tartalmaznia kell a jelzésnek, ha a gyermek érdekében azonnali beavatkozás szükséges.

A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató problémajelző adatlapjának használata megkönnyíti a vélt vagy valós indítékok, problémák feltérképezését, a gyermekvédelmi intézkedés(ek) megindításának indokoltságának vagy indokolatlanságának megállapítását.

Fontos elem a jelzés megtételének megfontolása közben, hogy a titokvédelem, a gyermek adatainak védelme ne élvezzen elsőbbséget a jelzést tevő tudatában a gyermek veszélyeztetésének, bántalmazásának stb. gyanúja esetén, hanem a veszélyeztető okok elhárítása és a gyermek alapvető jogainak védelme legyen a fókuszban (lásd adatkezelés, titoktartás alóli mentesség). A jelzést tevő személynek vagy intézményi felelősnek azt is fel kell tüntetnie a jelzésében, hogy a gyanú felmerülését követően, személy szerint ő, vagy az általa képviselt intézmény milyen lépéseket tett már meg, illetve miket tenne vagy javasolna.

Amennyiben a gyermek érdekében azonnali intézkedés szükséges, arra a jelző rendszeri tagnak haladéktalanul külön is fel kell hívnia a figyelmet.

A jelzésnek lényegre törőnek, problémára fókuszáltnak kell lennie, minden esetben tartalmaznia kell:

• az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő, hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely),
• a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét,
• a probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését, megjelenésének időpontját, időtartamát, a felmerülésének gyakoriságát,
• a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszüntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait.

A jelzés írásban bármilyen formátumban megküldhető, a család- és gyermekjóléti szolgálat köteles azt elfogadni.

Súlyos bántalmazás vagy életet veszélyeztető helyzet, sérülés észlelése esetén - akár saját családjában nevelkedő, akár a Gyvt. alapján átmeneti gondozásban részesülő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett, vagy gyermekvédelmi szakszolgáltatással érintett gyermekről van szó - valamennyi jelzőrendszeri tag, a gyermekvédelmi gondoskodásban dolgozó személy kötelessége hatósági intézkedést kezdeményezni, azaz értesíteni kell a gyámhivatalt és/vagy a rendőrséget.

Vassné Búza Katalin és Kiss Ilona-családsegítők