Nyolcaik alkalommal telt ház előtt

Idén 8. alkalommal rendezték meg a nagy népszerűségnek örvendő Zsibongó Gálát. A Faluház ez alkalommal is zsúfolásig megtelt, még az emelet is tele volt. Az éveknek és a rutinnak köszönhetően most is minden flottul ment, azonban ez nagyon sok előkészületet és szervezést igényelt.

A hagyományokhoz híven idén is a Kárpát-medence szebbnél-szebb táncait mutatták be a színpadon, a koreográfiákat a csoport vezetői, Hegedűs Edit és Bogár-Szabó Bálint álmodták meg és tanították be a táncosoknak. A Zsibongó Néptáncegyüttes mellett fellépett a Székelyhídi Zajgó Néptáncegyüttes, a Délikert Gyöngyösök Táncegyüttes, a Délikert Napsugár Táncegyüttes és a Délikert Möndörgő Táncegyüttes.

A fantasztikus koreográfiák nagyon sok felkészülést igényelnek, ezért úgy gondoltuk, kicsit betekintünk a kulisszák mögé.

„A régi öregek mondása szerint, ahány lány, annyiféleképpen készül. Én nem szeretem a viseletek összekészítését az utolsó, azaz a fellépés napjára hagyni. A legfontosabb, hogy az alsószoknyák a megfelelő keménységűek legyenek. Ennek mértéke az adott tájegység viseletétől függ. Téli időszakban nem jó szoknyát keményíteni, ezt a tavasztól őszig tartó időszakra szoktam ütemezni, amikor kint a szabadban lehet szárítani. A gála hetében már naponta készítem össze a viseleteket a koreográfiák szerint, fontos, hogy a harisnya, kaláris, fülbevaló, mind az adott tánc népviseletéhez harmonizáljon. Törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló népviseletek és kiegészítők a hagyományhoz hűek legyenek. A fellépésekre való készülés sok vasalást igényel, ez akár 2-3 órát is igénybe vehet. Számomra fontos, hogy a blúzok, szoknyák mindig frissen vasaltak legyenek, a cipő pedig fényesen csillogjon” – mesélte Berényi Anita, az egyesület oszlopos tagja lapunknak, miként is készül egy lány a gálára.

„Egy férfi népviseletének összekészítése sokkal egyszerűbb. Itt is fontos, hogy az ing frissen vasalt legyen, ha szükséges, akkor a nadrág is igényelhet egy kis vasalást. Legfontosabb feladat a csizma fényezése, hogy a fellépésre frissen ki legyen tisztítva” – mondta el Berényi András.

Az idei gála különlegessége is egy viselet volt, amelyet Bakosné Laukó Ivett maga készített el. A Zsibongó női tagjai ugyanis egy fiatal lány férjhez adásának történetét táncolták el, ekkor pedig egy menyasszonyi viseletet láthatott a közönség. Az alkotó elmesélte újságunknak a munka folyamatát. „2018-tól vagyok tagja az algyői Zsibongó Néptáncegyüttesnek, ahol teret és bizalmat kaptam ahhoz, hogy egy-egy munkám színpadi viseletként szerepeljen. Minden évben, amikor egy-egy számunkra új tájegység táncait elkezdjük tanulni, önszorgalomból megkezdem az adott térség népszokásait, viseleteit tanulmányozni, azon belül is inkább a női ruhadarabokat, leghangsúlyosabban a leányok tisztaságát jelző pártát, a menyasszonyok szépségét megkoronázó menyasszonyi koszorút, illetve a csupán asszonyokat megillető, a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarabot, a főkötőt. Munkáim váza egy 1930-as években kiadott fejviseletekről szóló viselettörténeti könyvre épül” – magyarázta a Hírmondónak.

Elmesélte, hogy legutóbbi munkája egy magyarbődi menyasszonyi ruha és koszorú volt.

„Sajnos az idő rövidsége miatt nem volt módom a Kassa melletti Magyarbődre utazni, emiatt csupán képi és audiovizuális forrásokra hagyatkoztam a csekély számú irodalom mellett. A keleti szórványterület viseletéhez ragaszkodó két települése Magyarbőd és Györke. A két falu a magyar viseletek között egyedi, nem sorolható sem az abaúji, sem a zempléni viseletcsoporthoz. A sok szoknya viselése ennek a viseleti csoportnak az egyik legjellemzőbb vonása” – árulta el. A felsőszoknya alá 5-6 alsót is öltöttek, így formálva szép kerekre az alakot. A szoknya kelméje a selyem, brokát, bársony, delin, kasmír, kékfestő. A szoknya kelméjéből varrták a blúzaikat, ami nem kötődött be a szoknyába, kívül viselték. A szoknyáik elé pedig kötényt kötöttek. A menyasszonyi ruha ezen a tájegységen fehér színű selyemből vagy brokátból készült. A menyasszonyi koszorú nagyon finom rajzolatú, eredetileg kézzel készített viaszgyöngyökből drótvázra épült, apró művirágokkal díszített fejdísz.

forrás: Algyői Hírmondó