Elfogadták a nagyközség idei költségvetését

Csaknem 5 milliárd 260 millió forint Algyő idei költségvetése, amelyet a februári ülésen fogadtak el a testület tagjai. Pozitívumként elhangzott, hogy ez az első olyan év, amikor a szolidaritási adó kevesebb, mint a nagyközségnek juttatott állami normatíva.

Előzetesen 36 napirendi pontot küldtek ki a képviselőknek a februári rendes ülésre, végül 37-et tárgyaltak meg. Mint minden februárban, ezúttal is a nagyközség költségvetésének megtárgyalása volt a legfontosabb ezek közül.

Stabil a büdzsé

Az előterjesztésből kiderül, hogy az állami normatív támogatások meghaladják a 688 millió forintot. Molnár Áron polgármester megjegyezte, hogy a szolidaritási adó 616 millió forint, és pozitívumként értékelte, hogy mióta ezt az adót kell fizetniük az államnak, a 2024-es az első olyan esztendő, amikor az önkormányzathoz érkező normatíva meghaladja az adó mértékét. Megjegyezte, a szolidaritási adó jelentősen nőtt, az elmúlt évhez képest idén több mint 174 millióval többet kell befizetniük a központi költségvetése.
Molnár szerint ezzel az adónemmel elveszik a polgármesterek kedvét attól, hogy nagyobb adóbevételt hozó, jelentős beruházásokat próbáljanak a településekre vonzani, hiszen az iparűzési adó jelentős részét elviszi az állam.
Visszatérve Algyő idei költségvetésére költségvetésére kijelentette, hogy a büdzsé ennyire még talán sohasem volt stabil.
A költségvetési rendelettervezet 5 milliárd 259 millió 846 ezer forint bevétellel és kiadással számol erre az évre. Ebből több mint 2,7 milliárd pénzmaradvány, az általános működési tartalék 14 millió, az adókockázati tartalék 50 millió, a fejlesztési céltartalék pedig 1 milliárd 555 millió forint. A fejlesztések pályázat útján történő megvalósításához 10 milliós alapot képeztek, illetve 20 milliós beruházás előkészítő alapot is.
A központi büdzséből több mint 688 millióra számíthatnak. Az előterjesztésben szerepelt, hogy építményadóból 100 milliót kalkulálnak erre az évre, iparűzési adóból 1,4 milliárdot.

Rendezték a vitát

Előző lapszámunkban bár a testületi ülésről szóló cikkünkben jeleztük, hogy az óvodai dolgozók bérrendezésével direkt nem foglalkozott a testület, mert a központi döntésre vártak, félreérthető volt, hogy egy bekezdéssel később azt írtuk, minden dolgozó 20 százalékos béremelést kapott. Természetesen ez nem vonatkozhatott az óvoda alkalmazottaira, hiszen arról nem hozott döntést a képviselő-testület.
A februári ülésen Oláh Dániel képviselő is ezzel példálózott, és elmondta, hogy az AESZI 8, míg az óvoda 20 dolgozója nem részesült 20 százalékos bérfejlesztésben. Ki is számolta, mennyibe kerülne az érintettek bérrendezése az önkormányzatnak, ez 13-ik bérrel együtt nagyjából 20 milliót tenne ki. Azt javasolta, ezt építsék bele a költségvetésbe. Ozsváth Lászlóné óvodavezető is az érintett alkalmazottak béremeléséért szólt a vitához, és szintén a Hírmondóra hivatkozott. Molnár Áron válaszában emlékeztetett, hogy tavaly is azt mondta az óvodavezetőnek, mint idén: amennyiben nem történik ágazati központi béremelés, akkor foglalkoznak a kérdéssel. Leszögezte, senki nem mondta, hogy nem lesz bérfejlesztés. Megjegyezte, tíz százalékos emelést már kaptak az érintettek tavaly december elsején. Azt mondta, ki kell védeniük azt, hogy összecsússzon az óvónők és a dajkák bére, hiszen ha március végén például 25 százalékos béremelésről döntene a kormány, akkor az óvónők joggal panaszkodnának arra, hogy összecsúszott bérük a dajkákéval és további béremelést kérnének. Kitért arra is, hogy már készül egy előterjesztés ezzel kapcsolatban, hogy megfelelő módon rendezzék a kérdést. Azt javasolta, hogy ne a költségvetési rendelet vitájában foglalkozzanak ezzel, hanem külön előterjesztésben, akár egy rendkívüli ülés keretében. Ezzel egyetértett Füzesy István alpolgármester és Torma Tibor sem tartotta jó elképzelésnek, hogy a költségvetési tervezetbe nyúljanak bele. Elfogadhatónak nevezte, hogy amint központi döntés lesz az ágazati béremelésről, utána foglalkozzanak a kérdéssel. Molnár elmondta, nem várják meg a központi döntést, ígérte, hogy hamarabb napirendre kerül a téma.
A nagyközség idei költségvetését elfogadták a képviselők.

Támogatják a civileket

Az ülésen a társadalmi szervezetek tavalyi évi beszámolójáról és idei támogatási igényéről is tárgyaltak. Ebben az évben 15 civil szervezet 10 millió 485 ezer forint támogatást igényelt az önkormányzattól.
Ahogy az elmúlt években, most is egyesével szavaztak a képviselők a támogatásról. Az Algyői Általános Iskola Alapítvány 400 ezer forintot kap idén, az Algyői Faluvédő Polgárőr Egyesület 700 ezret, az Algyői Gazdakör 50 ezer forintot, az Algyői Nőegyletnek 660 ezer forintot szavaztak meg. A nőegyleten belüli Algyői Női Borbarátok 70 ezer forintot kapnak, az Algyői Szőke Tisza Nyugdíjasklub 1,1 milliót, a Boldog Gyermekkor Alapítvány 400 ezret, a Gyevi Art Kulturális Egyesület 700 ezer forintot, míg a citerásoknak külön 250 ezer forintot szavaztak meg. A Magyar Vöröskereszt Csongrád-Csanád vármegyei Szervezete Algyői Alapszervezet 250 ezret kap ebben az évben, a Magyarországi Montessori Egyesület Dél-alföldi Területi Kör 200 ezer forintot, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Algyői Csoportja pedig fél milliót. A Gyeviek Baráti Körének 450 ezret, az Algyői Kutyás Egyesületnek 100 ezer forintot szavaztak meg. Az Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület (ALTE) 500 ezret kap, az Algyői Generációk Egyesülete 600 ezer forintot, míg az Algyői Off-Road Club Sportegyesület 250 ezer forintot kap az önkormányzattól. Ez összességében 7 millió 180 ezer forint.

A sportra is jut pénz

Az Algyői Sportkör tavalyi év beszámolóját és idei évi támogatási igényét is megtárgyalták a képviselők. Bogdán Tamás elnök emlékeztetett, hogy 2022-ben vették át a sportközpont üzemeltetését, az inflációt és egyéb emelkedő költségeket igyekeznek saját maguk kitermelni. Az idei évben minimálisan több pénzt kérnek az önkormányzattól azért, mert az alkalmazottak béremelését próbálták belecsempészni a támogatási kérelemben. Az önkormányzati támogatással együtt tavaly 63 milliós bevételük volt, tehát egyéb bevételeik is vannak. Az előterjesztésből kiderül, hogy tavaly 25 millió forint önkormányzati támogatást kaptak, erre az évre 26,6 milliót kértek.
Molnár Áron jó iránynak tartja, hogy az üzemeltesse a létesítményeket, aki használja. Elmondta, ezért került az edzőterem és a sportközpont is a sportkörhöz, és azóta az önkormányzatnak kevesebbe kerül az üzemeltetés. Három éve nagyjából 30 millió plusz forrást kellett biztosítani erre, ezt az új üzemeltetési rendszerrel megspórolják. A testület támogatta, hogy 26,6 milliót kapjon idén az Algyői sportkör.
Ezt követően az Algyői Úszó és Vízisport Egyesület beszámolóját és támogatási kérelmét tárgyalták az ülésen. Tavaly és 2022-ben egyaránt 1,2 millió forint támogatást kaptak. Az idei évre tervezett működési költségük csaknem 7 millió forintra van kalkulálva, az önkormányzattól 2 millió 436 ezret kértek.
Torma Tibor azt javasolta – utalva a következő napirendi pontra – hogy 1,7 milliót adjanak az egyesületnek. Ez meg is történt. Következőként az Algyői Vízisport Egyesület volt terítéken. Ők tavaly másfél millió forintot kaptak, erre az évre pedig 1,7 milliót kértek. Ezt is megszavazták a képviselők.

Áprilisban Egészséghetek

Az Egészséghetek támogatásáról is szó volt az ülésen. A tavaszit április 8-a és 30-a között tervezi megrendezni az AESZI, míg az őszit november 4-étől 22-éig. Elhangzott, hogy ezúttal is az AESZI és az Algyői faluház ad otthont majd a szűréseknek, illetve az egyéb kísérőrendezvényeknek, programoknak. A tervek szerint urológiai, bőrgyógyászati, érsebészeti vizsgálatok, szeméti szűrés, hallásvizsgálat, ultrahangos hasi pajzsmirigyvizsgálat lenn elérhető helyben. Utóbbinál 5000 forint volt a lakossági hozzájárulás tavaly, az önkormányzati támogatás pedig 15 ezer forint volt. Mivel nem emelkedtek az árak, idén is 5000 forintot kérnek majd a lakosoktól. A többi szűrővizsgálat pedig ingyenes továbbra is. Az Egészséghetekre 9 millió 245 ezer forintot szavazott meg a testület.