Öt éve nem tud az állam építési engedélyt szerezni a 47-es melletti bicikliútra Szeged és Algyő között, mert az eljárást megtámadta egy telektulajdonos. Ügyvédje szerint nem nyerészkedni akar, de elmegy a végsőkig. Idén kezdődött volna az építés, de a per miatt csúszik.
Még idén el akarták kezdeni a kerékpárút építését Algyő és Szeged között, egy időben a 47-es út megerősítésével. Ám most csak a főúthoz tudnak hozzáfogni. Az építési engedélyt megtámadta az egyik ingatlan tulajdonosa, aki nem értett egyet a tervezett nyomvonallal.
A huzavona – mint a Csongrád Megyei Kormányhivataltól megtudtuk – 2009 óta tart. Első fokon a bíróság jóváhagyta az építési engedélyt, de másodfokon, jogerős végzéssel új engedélyezési eljárásra kötelezte az építtető államot.
A kérdéses telek, ha Szeged felől közelítjük meg a 47-esen, az M43-as dupla körforgalma után néhány száz méterre, jobbról található. Bekerített porta, felszórva zúzott kővel. Néhány konténer áll rajta, és egy tábla, amely kiadónak, eladónak hirdeti a területet. Az „eladó" feliratot áthúzták.
A táblán lévő telefonszámon elértük a telek gazdáját, aki nem akart nyilatkozni – aztán ügyvédje, Temesvári Zoltán jelentkezett, hogy elmondja, miért pereltek. A szakjogász az M43-as építésekor hoppon maradt alvállalkozókat képviselve többször egyeztetett az állami utakat építő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. Akkor meg tudtak állapodni. Azt mondja, ebben az ügyben hiába ment a céghez, meghallgatták, de nem vették figyelembe megbízója kérését. –
Ő a kezdetek óta azt kéri, hogy a kerékpárút ne menjen át a telkén, ne sajátítsanak ki belőle semmit, vezessék a másik oldalon – mondja Temesvári Zoltán.
A tulajdonos eldöntötte, minden jogi fórumot kihasznál, hogy érdekeit védje. A NIF sem enged, folytatja a kisajátítási eljárást, tehát továbbra is ezen az oldalon tervezi a beruházást. A bíróság arról nem foglalt állást, melyik oldalon kell építkezni. Közbevetettem: ugyan laikus vagyok, de én is ezen az oldalon vezetném a bicikliutat, mert Hódmezővásárhely-Kishomoktól az algyői hídig is ezen az oldalon húzódik a bringások aszfaltcsíkja, a túloldalon pedig ott a kertészet és a kastélyszálló, ahol nyilván többe kerülne a terület. Az ügyvéd állítja: beszélt a kisajátítások ingatlanbecslőjével, aki szerint a másik oldalon mégis olcsóbban lehetett volna megszerezni a nyomvonalat.
A kormányhivatal emlékeztet: a peres fél telke nemrég még szikes legelő volt, később minősíttették át ipari területté. Temesvári erre azt mondja, dokumentumokkal tudják igazolni, hogy jóval a tervezés előtt minősíttette át a család a telket. A gazda nem nyerészkedni akar, első helyen azt kéri, az út ne érintse a portát. Másodsorban ettől nem zárkózik el, ha megfelelően tudja használni a tulajdonát, és teljesülnek bizonyos feltételek.
Mennyi pénzt kínált az állam? Erre a kérdésre a NIF és az ügyvéd sem adott választ. Utóbbi szerint amíg nincs jogerős engedély, nincs is értelme kisajátításról tárgyalni. Most a NIF-nek, mint Loppert Dániel kommunikációs vezetőtől tudjuk, elölről kell kezdenie az engedélyeztetést, ami elhúzódik, mert 2009 óta új jogszabályok, új hatóságok is születtek. Legkorábban, jó esetben 2014 végére lehet jogerős engedély, a kivitelezés csak jövőre kezdődhet. Ez ügyben azonban senki sem optimista.