× Hírek Önkormányzat E-Ügyintézés Turisztika Hasznos információk Események Facebook oldalunk Youtube oldalunk Instagram oldalunk
hu

Az algyői polgármester szerint az adóbevételeikre irigykedhetnek a kormányoldalon

|
2022. július 04. | Önkormányzat

Valóban megfosztja a kormány az adóbevételei javától Csongrád-Csanád megye kedvelt faluját, vagy ez alaptalan híresztelés? A Szeged melletti Algyő lakossága évek óta növekszik, a faluban egyre több gyerek születik, a nagyközség látványosan fejlődik. A polgármester független, ez pedig vélhetően nem tetszik a megye befolyásos politikusainak, akik a helyi kormánypárti sajtót is felhasználhatják a falu vezetője elleni küzdelemre. A milliárdos adóbevétel igen vonzó, de valójában nem annyi, amennyinek sokan képzelik.

A Szegedtől 12 kilométerre, a Tisza partján fekvő Algyő környéke évtizedek óta az ország egyik legfontosabb földgáz- és kőolajlelőhelye, a kitermelést 1965-ben kezdték meg. A Mol Zrt.-nek hatalmas ipartelepe van a falu határában, ezért Algyő önkormányzatának évente több száz millió forint bevétele van a helyi iparűzési adóból. A Mol által fizetett pontos összeget nem árulhatta el Algyő polgármestere, Molnár Áron, azt azonban elmondta a Telex tudósítójának, hogy nemcsak az energiacégtől folyik be pénz a nagyközség kasszájába, hanem még mintegy 500 vállalkozástól is, amelyek jórészt a Jura nevű ipari parkban üzemelnek. A legnagyobb bevételük eddig 1,4 milliárd forint volt. Ez elsőre talán soknak tűnik, de az állam szolidaritási hozzájárulás címén elveszi, amit csak tud: Algyő az utóbbi időszakban évente 300 millió forint körüli összeget adott be az állami közösbe.

Az épülő bölcsőde – Fotó: Móra Ferenc Sándor / TelexA járvány gazdasági hatásai miatt tavaly csak 750 millió forint adóbevétele volt Algyőnek, ám a számítási módszer alapján ugyanakkor az eddigi legmagasabb hozzájárulást, 370 milliót kellett az államnak átutalnia. Molnár Áron polgármester írt egy levelet a Pénzügyminisztériumnak, hogy a járványra és a kiesett adóbevételre tekintettel mérsékeljék ezt az elvonást, de a válasz: nem. Közben a falu a magas adóbevételei miatt mindenféle állami támogatásból kevesebbet kap más településeknél. Így jórészt a saját pénzükből kell gazdálkodniuk, úgy, hogy a kötelezőn felül is adnak juttatásokat. Például az algyői óvodában egy szülői nyilatkozat elég a szociális ellátáshoz, így a gyerekek 85 százaléka ingyen kap ebédet, amit az önkormányzat fizet ki.

Molnár szerint azok az önkormányzatok, amelyek korábban is állami támogatásokból éltek, nem sérelmezik, hogy egyre szűkebb a mozgásterük, és nem bánják, ha a kormány egyre több adót, feladatkört, önálló döntési jogot vesz el tőlük, hiszen az állam cserébe el is lát önkormányzati feladatokat. Ám a független, a kormányzati elvonások előtt a saját forrásaiból is jól működő önkormányzatnál úgy látják: egy állami polip-rendszer kialakítása folyik.

Az államnak való kiszolgáltatottság erősödése a legnagyobb változás, ami a Fidesz-éra alatt történt – véli Molnár Áron, aki 2014 óta a falu polgármestere. Úgy látja, Algyő milliárdjai sok irigységet szülhetnek. Egy hódmezővásárhelyi székhelyű internetes lap – amelyben gyakran fejti ki a nézeteit Lázár János fideszes politikus – két éve és idén júniusban is arról számolt be, hogy Algyőre még nagyobb elvonás vár. A Promenád 24 cikke azt állítja, megbízható forrásból – amit azonban nem nevezett meg – értesült arról, hogy a kormány átminősítheti különleges gazdasági övezetté a Mol ipartelepét, azután az iparűzési adó nem a falunak járna majd, hanem a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűléséhez folyna be, ahol egyébként nagy többsége van a Fidesznek.

A Promenád 24 cikkét olvasva Molnár Áron próbálta kideríteni, hogy valóban van-e ilyen terve a kormánynak. A különleges gazdasági övezetek – országszerte három van – jellemzőinek alapján Algyő ipartelepét nem lehet átminősíteni. A szabályokat persze meg is lehetne változtatni, ezért a polgármester hivatalos úton is tudakozódott, emellett felhívta néhány ismerősét is, akik értesülhettek volna a tervről, de senki sem tud arról, hogy a kormányzat az algyői Mol-bázis ügyében lépéseket tenne.

A Telex emailben érdeklődött erről, a Pénzügyminisztérium még nem válaszolt. A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűléstől is megkérdeztük, tárgyalt-e a kormány velük, és mit tudnak arról, hogy állítólag hamarosan megkapják az algyői Mol-ipartelep adóját, vagy annak egy részét. Gémesi László, a közgyűlés elnöke így válaszolt:

Algyő megkereste Önkormányzatunkat a különleges gazdasági övezetté minősítéssel kapcsolatban, a település vezetését tájékoztattuk, hogy ezzel kapcsolatban semmilyen értesítés nem érkezett a Megyei Önkormányzathoz.

Mindezek alapján Molnár Áron úgy véli, politikai játszma lehet az algyői különleges gazdasági övezetről szóló híresztelés.

Független? Lehet, hogy az fájni fog

A különleges gazdasági övezetről cikkező Promenád 24 gyakran bírálta Márki-Zay Pétert, és az ellenzék választási veresége után azzal vádolta meg az algyői polgármestert, hogy Márki-Zay szövetségese. Emiatt Molnár Áron levelet írt, kérve, hogy a név nélküli szerző bizonyítsa állításait – ez nem történt meg, de a levelet közölték. A kormányoldali internetes lapot kiadó cég ügyvezetője, Pongrácz Tamás algyői. 2014-ben a választáson a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje volt, de Molnár Áron kapott több szavazatot.

Az idei országgyűlési választás kampányára készülve, 2021 decemberében a Csongrád-Csanád megyei 4-es választókörzetben, ahol Lázár János és Márki-Zay Péter indult, az ottani 19 település közül 15 vezetője nyílt levélben fordult Márki-Zayhoz. Azt kérték, hogy „az általa képviselt megosztó politikát ne hurcolja be” a településekre. A körzet négy polgármestere – köztük Molnár Áron és persze maga Márki-Zay Péter – ezt nem írta alá, közülük ketten azóta már elvesztették tisztségüket. Csanádpalotán időközi választás volt, új polgármester van. Mártély polgármesterének leváltásáról itt írtunk, és azóta kiderült: az új választáson, ami augusztus 7-én lesz, Lázár János korábbi munkatársa indul az üdülőfalu vezetéséért: Ambrus István, aki a Hódpress nevű vásárhelyi hírportál szerint évekig Lázár sofőrje volt.

Az algyőieknek fontos az önállóság

Az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex Algyőt 1973-ban Szegedhez csatolták, de a függetlenségét egy helyi népszavazás eredményeként, 1997-ben visszanyerte. Az, hogy a falu jobb anyagi helyzetben van a hasonló méretű magyar települések többségénél, a helyi fejlesztésekből is látszik: a Borbála Gyógyfürdő 2007 óta várja a vendégeket. 2011-ben nyílt meg az új általános iskola, amit a nagyközség saját erőből, 1,5 milliárd forintból épített.

Az utóbbi években a falu a Tisza partján fejlesztette a szabadstrandot, szeretnék növelni az idegenforgalmat. Ehhez Algyőnek szállodája is van, a Levendula Hotel, amelyet félmilliárd forint saját erőből nemrég felújítottak. Közben próbálnak pályázatokon is támogatást szerezni. Jelenleg bölcsődét építenek, amire évekig pályáztak, a majdnem 830 milliós támogatáshoz 138 millió forint saját pénzt tesznek hozzá.

Épülő családi ház Algyőn – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex Miközben Csongrád-Csanád megye lakossága 1980 óta folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a gyerek, Molnár Áron polgármesterségének nyolc éve alatt 5088-ról 5560 főre nőtt Algyő lélekszáma. A falu új, 60 férőhelyesre tervezett bölcsődéje a várható megnyitásra, jövő februárra már majdnem tele lesz. Az éveken át bővített óvodában pedig régóta telt ház van. A faluba sok fiatal házaspár költözött az utóbbi években, új és épülő családi házakat is bőven lehet látni.

A polgármester attól tart, ha az önkormányzatok önállósága tovább szűkül, a falu fejlődése lassulhat, és egyre kevésbé tudják a saját döntéseiket érvényesíteni. Az már most is nagy fájdalmuk, hogy a falu pénzéből épített modern iskolát az állam átvette, az önkormányzatnak már szinte semmi beleszólása abba, hogy a tankerület irányításával hogyan használják az épületet. Emiatt korábban viták is voltak, mert az ingatlan tulajdonosa, az önkormányzat értesítése és engedélye nélkül lebonttatta az iskola vezetője a zárt udvaron lévő alsó tagozatos játszóteret.

Molnár Áron a Telex kérdésére azt mondta, szerinte egy polgármesternek nem kell pártembernek lennie, ő egyik pártban sem akar pártkatona lenni, mert komolyan veszi Algyő és saját maga politikai függetlenségét, de azt a mai világban egyre nehezebb megőrizni.

forrás: Telex (Móra ferenc Sándor)

 

További hírek

Szeptember elsején ünnepelte születésnapját, az algyői Bóbita Bölcsőde, ugyanis 2007 őszén nyitotta meg kapuit. Az intézmény az elmúlt 15 évben mintegy 400 kisgyermek számára biztosított ellátást.

2022. szeptember 24. | Bővebben

Zsinórban harmadjára nyert az Algyő, pedig sokáig pontszerzésre állt az FK 1899 Szeged, viszont a végén a hazaiaknak sikerült feltörniük a szegediek kapuját, és ezzel felléptek a dobogó harmadik fokára.

2022. szeptember 23. | Sport Bővebben

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormány rendelet bekezdése értelmében a Kormány címképzésért felelős szervként, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki.

2022. szeptember 22. | Önkormányzat Bővebben

A település a rendszerváltás után önállósult, levált Szegedről. Azóta az itt olajkutakat működtető Moltól érkező iparűzési adónak köszönhetően gazdag településnek számít. Illetve: annak számított.

2022. szeptember 22. | Napjaink Bővebben

Felhívom a figyelmet, hogy a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal mézelő méhek nyúlós költésrothadásának megállapítása miatt méhegészségügyi települési zárlatot rendelt el – a csatolt térkép alapján – az alábbi területre

2022. szeptember 21. | Bővebben

×