Algyő a népszámlálás „nyertesei” között

Tavaly őszre 400 ezer fő alá csökkent Csongrád-Csanád vármegye lakosságszáma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból. Az előző népszámlálás óta a hatvanból mindössze kilenc vármegyei településen élnek többen, és Algyő is a „nyertesek” között van. Molnár Áron polgármester szerint mostanra elérték az ideális lakónépességszámot, nem tervezik léptékeiben növelni.

A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága, ez 3,4 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest. Tendencia, hogy a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott. Nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.

Régiónkat tekintve elmondható, hogy a lakosságszám az előző népszámlálás óta 97 ezer fővel csökkent. A tendencia mindhárom vármegyében megfigyelhető. Csongrád-Csanádban például 417 ezer 456 fő élt 2011-ben, tavaly ősszel pedig már csak 390 ezer 630 személy. Békés lakosságszáma fogyott a leginkább, ott csaknem 45 ezerrel kevesebben élnek, mint az előző népszámláláskor.

Csongrád-Csanádban a 60 település közül mindössze 9 büszkélkedhet azzal, hogy 2011 óta növelte lakónépességét, és ezek szinte mindegyike Szegedhez közeli. A képzeletbeli dobogó legfelső fokán Újszentiván van, ott 12 százalékot gyarapodott a lakosság 2011-hez képest. Deszk 8,4 százalékos pluszt tud felmutatni, majd következik Algyő 7,6 százalékkal. A KSH adatai szerint a lakónépesség tavaly ősszel 5926 fő volt, az előző népszámlálás óta 418 a gyarapodás.
Érdekes adat, hogy míg országosan az jellemző, hogy több a nő, Algyőn 2713 nő élt tavaly ősszel (45,8%), míg férfi 3213 fő (54,2%). A 0-14 évesek aránya 14,7 százalék, ami megegyezik az országos átlaggal. A 65 vagy annál idősebbek aránya pedig 17,4 százalék, ami jobb az országos átlagnál, ami 20,8 százalékra emelkedett.
A lakások számában minimális, 0,7 százalékos változás következett be. Vezetékes internettel pedig a lakások 74,2 százaléka rendelkezett, az országos arány 73 százalék volt. Ez az adat egyébként vármegyei szinten is jónak számít, hiszen Szeged (79,5%), Deszk (78,5%), Ferencszállás (76,5%) után Algyő következik a listában.
A közzétett előzetes népszámlálási adatok kapcsán Molnár Áron polgármester elmondta, meglepte, hogy a KSH szerint majdnem 6000 lakosa van a településnek, ő nagyjából 5600 főről tudott. A növekedés mindenesetre biztos, és ezt számos programmal is ösztönözték. Emlékeztetett, hogy polgármesterré választásakor fontos programpontja volt a lakosságszám csökkenésének megállítása, akkor ugyanis az jellemezte Algyőt. „Különböző intézkedéseket hoztunk, amelyek bizonyos mértékig hozzájárultak ahhoz, hogy ez a negatív folyamat megálljon, és gyarapodásnak induljunk. Mi hiába tudtuk, hogy Algyő egy tök jó hely, ahol sok érték van, nem volt településmarketingünk, vagyis nem tudtuk magunkat eladni. Persze, ide is költöztek fiatal családok, de nem nagy volumenben, ezért nagyon fontos dolognak tartom, hogy a település imázsát erősítettük. Sokan azt gondolták, hogy a Mol miatt mi egy ipari település vagyunk, ahol minden tiszta olaj, ezért is volt fontos az élhető településkép felerősítése” – mondta.

A meghozott intézkedések közül kiemelte a babakötvényt, minden baba 100 ezer forint kapott, ezzel is az volt a cél, hogy a fiatal családos embereket próbáljanak meg idecsábítani. Sokan kötöttek Algyőn házasságot, mert rugalmas volt az ügyintézés, és a helyiek anyagi támogatást is kaptak ehhez.

„Fontos program volt szerintem – amivel 2-3 évvel meg is előztük a központi intézkedéseket – hogy az első lakáshoz jutás támogattuk, akkor 5 millió forintot adtunk kamatmentes kölcsönként. Később felújításra is lehetett költeni az összeget, majd a korhatárt is kitoltuk” – mondta a polgármester. Fontos volt továbbá, hogy jó intézmények legyenek, biztonságos legyen a település, ez egyébként most is sarkalatos kérdés Algyőn. Hozzátette, a másik fontos dolog, hogy a szabadidő hasznos eltöltését helyben is segítsék, ezért indultak el a Tisza-parthoz kapcsolódó fejlesztések, a különböző sportberuházások, akár a medence, akár a jégpálya. Ezeken felül a délnyugati lakóparkot is kialakították 46 telekkel, amelyeket nagyon gyorsan elkapkodtak.

„A helyi programok sem biztos, hogy elegendőek lettek volna ekkora mértékű lakosságszám növekedéshez. Ehhez fontos adalék, hogy mi Szeged agglomerációja vagyunk és van egy olyan törekvés, hogy a fiatal családosok kiköltöznek a nagyvárosokból, a másik pedig a kormányzati stratégia is, amely a fiatal családokat támogatta” – magyarázta.

Az is fontos kérdés, hogy meddig lehet, vagyis érdemes növekednie egy településnek. Molnár szerint 5500-6000 lélekszám az, amivel a nagyközség még jól tud működni. A létszám már megvan, de az érdeklődés, a kiköltözni vágyás nem állt le. Azt azonban érdemes tudni, hogy Algyőn a területek, telkek elérhetősége igencsak limitált. A belterület körbehatárolt, hiszen ott a Tisza, a 47-es út, és a Mol.

„Jelen pillanatban két olyan fejlesztési terület van, ami csak részben van önkormányzati tulajdonban, ezek összességében 12 hektárosak. Ennél több területet belterületen nem tudnunk biztosítani, de egyelőre nincs is törekvés ezek felszabadítására, mert a gyors növekedés azért problémákat is hozott magával, amelyeket kezelnünk kell” – magyarázta az Algyői Hírmondónak a polgármester.

forrás: Algyői Hírmondó