Nagymamák tanítják az unokákat horgolni

Kézimunkáznak, és egymástól tanulnak trükköket, új módszereket. Az algyői Alkotóházban nagymamák és unokák lelik örömüket az alkotásban és az adakozásban.

Csipkekiállítást rendeztek az Alkotóházban az algyői asszonyok otthonát díszítő horgolt terítőkből, ablakdíszekből, szekrénycsíkokból. – Az alkotóházbeli szépségek láttán határoztuk el Gondáné Julikával és Szujó Ildikóval, hogy megtanítjuk egymást horgolni és kötni – emlékszik a két évvel ezelőtti fogadalomra Tóth Árpádné Marika. A Fürge Ujjak Kör naplóját lapozgatva együtt idézik az elmúlt napok és hónapok történeteit.

Marika mutatta meg a többieknek, miként horgoljanak babacipőt. Testvérének, Tóthné Katikának a kék legszebb árnyalataiból kötött sálja a többieket is alkotásra ihlette. Katikát sokszor elkíséri 8 éves unokája, Márti is. Számára mese, amikor arról hall, hogy recehorgolásos függönnyel, szekrénycsíkokkal díszítették otthonukat az algyői asszonyok. Azt pedig az újrahasznosítás praktikus példájának látja ő is, ahogy a rossz nejlonharisnyákat fonállá szabdalja, összevarrja, majd gombolyítja, végül tartós lábtörlővé horgolja Fróna Mihályné.

– Itt az első gobelinképem. Julikától tanultam – mutatja büszkén a félkész kézimunkát Bartókné Dékány Mária. – Recepteket cserélünk, mindennapi dolgokról beszélgetünk, de politikáról soha – mondja mosolyogva, miközben szaporán öltöget.

Fontosnak maradni – ez kihívásnak számít a szépkort elérők számára. – Rákos gyerekeknek készítettünk sapkákat – kezdi sorolni Gercsó Lászlóné. – Az idősek otthona lakóinak horgoltunk adományfonálból szivárványszínű barátságtakarókat – folytatja Bakó Ferencné. Az iskolában önkéntesként megtartott gyakorlati órákon pedig olyan, a háztartásban mindennaposnak számító „technikákat" mutatnak meg, mint a gomb felvarrása vagy a szegőöltés. És a gyerekek örülnek, amikor tanár lesz a nagyi.