Megemlékeztek Algyő függetlenedéséről

Még az előző rendszerben, 1973-ban született – az akkori lakosság megkérdezése nélkül – az a határozat, amely Algyő községet Szeged részévé nyilvánította. A rendszerváltást követően indult el az a civil kezdeményezés, hogy Algyő ismét független település legyen. Erre az 1997-es népszavazást követően kerülhetett sor, az október elseji referendumról minden évben megemlékeznek a gyeviek.

Algyő napja – ezen a néven kezdődtek el a programok még csütörtök koraeste, amikor a Tájházban megnyitották a máriaradnai kolostor képeiből összeállított kiállítást, majd péntek délelőtt a Kastélykert úti korábbi Fehér iskolánál avatták fel Fehér Ignác emléktábláját.

A község egykori tanítóját iskolaalapítóként tartják számon, az ő vezetése alatt bővült ki az algyői oktatás, de a legendás pedagógus az iskolai tárgyak mellett a mezőgazdaság alapismereteit és alapvető szakmai ismeretek oktatását is megszervezte. Az ő nevét viseli a település augusztus végén átadott új iskolája is.

Tisztelet a hősöknek

A megemlékezők ezután a temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták a település háborúkban elesett fiainak emlékművét. Herczeg József polgármester és dr. Gonda János alpolgármester a község nevében, míg Kovács Józsefné és Czirok Imre az Ősgyeviek Baráti Körének nevében helyezte el a megemlékezés virágait. Hegedűs Mihály és Szabó Imre a Szőke Tisza Nyugdíjasklub nevében, míg Lele Istvánné és Fróman Gábor a magyar Tartalékosok Szövetségének algyői klubját képviselve koszorúzott.

Virágot helyeztek el az 1944-ben, a község országútján orosz repülőtámadás áldozatává lett 14 magyar honvéd sírjánál is, és virág került arra a sírra is, amelyben az algyői híd újjáépítésekor életét vesztett 27 éves fiatalember, Csernai József nyugszik, továbbá megkoszorúzták a település két díszpolgárának, Juratovics Aladár olajipari mérnök, és a naiv festő, Süli András nyughelyét is.

A község elismeréseit díszközgyűlésen adták át

Délután a faluházban rendezett díszközgyűlésen adták át a település díjait. Herczeg József polgármestertől vehette át a díszpolgári címről szóló oklevelet dr. Piri József, a település korábbi vezetője. Laudációjában Herczeg József rámutatott: Piri József a rendszerváltást követően képviselte a szegedi közgyűlésben a települést, akkoriban épült meg a faluház is, azonban az algyőiek nem tudták elfogadni az 1977-es döntést, és szerettek volna ismét önálló településen élni.

Az ekkoriban megalakuló civil mozgalmak épére állt dr. Piri József, és munkájuknak köszönhetően sor kerülhetett arra, hogy az 1997-es népszavazás után ismét saját önkormányzata lehessen a községnek, amely megvalósíthatta a csatornázást, az utak szilárd burkolását, majd megvalósították a Borbála fürdőt, és ebben az évben felavathatták az új iskolaépületet is. Dr. Piri József bár nem indult a 2010-es választásokon, a megyei közgyűlésben ma is végzi munkáját, figyelemmel követi a község életét is.

A díszközgyűlésen Algyő Községért Érdemérmet vehetett át Boldizsár András és Vidács László, elismerő oklevelet dr. Dózsa Györgyné, Győrfi Tamás, Makán Ferencné és Tamás Ferenc.

Bereczné Lázár Nóra alkotói díjban részesült, a népi iparművész, a népművészet mestere a népi tojásfestés magas szintű műveléséért és a népművészeti ág messze földön való terjesztéséért részesült az elismerésben. Bereczné Lázár Nóra megköszönte a díjat a településnek, a segítséget az ott élőknek, és köszönetet mondott a Rádió7 és a promenad.hu szerkesztőségének is a munkái megismertetésében nyújtott közreműködésért.

A község korábbi sportolóit is díjazta a település, így tárgyjutalmat vehetett át Borsos Károlyné Bozóki Ágnes, Boldizsár István, Vidács János, Boldizsár Balázs, Pataki Ferenc és Vörös Imre.

A nap zárásaként a település határában felavatták az Algyő nevét rovásírással megjelenítő táblákat is.