A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétől szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugrottak érte. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.
Felelősségteljes, valós alapokon nyugvó gazdálkodás eredményeként az öt éves ciklus végére a gazdasági szempontból országos és nemzetközi szinten is nehéz, több válságelemet tartalmazó körülmény ellenére az Önkormányzat vagyona növekedett.
Algyő Nagyközség Önkormányzata az önkormányzat tulajdonában lévő pályázatot hirdet az Önkormányzat 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező Algyő belterület 1647 hrsz. alatti ingatlanon található nettó 22 m2 alapterületű felépítmény és 9,04 m2 nagyságú terasz határozatlan idejű hasznosítására.
Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete minden 65 év feletti lakos részére 15.000 forint pénzbeli támogatást ad. Ezzel kapcsolatban semmilyen teendőjük nincs.
Algyő Nagyközség Önkormányzata a megemelkedett szúnyogszámra való tekintettel szúnyoglárva-irtó tablettával segíti a lakosokat.
Alkotó díjas kézműveseinket bemutató rovatunk áprilisi főszereplője Molnáré Süli-Zakar Zita, aki csodálatos alkotásokat készít agyagból. Műveivel sokszor találkozhattunk már algyői kiállításokon, most pedig azok elkészítésének hátteréről beszélgettünk.
Polgármesteri hivatal
+36 62 517 517Orvosi ügyelet
Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17.Borbála fürdő
+36 62 517 520Algyői sportkör
+36 62 267 133
