PoliceMail 2010. február

Az idei tél szokatlanul tartósnak ígérkezik. A hideg, a szél a hosszabb ideig szabadban lévők egészségét akár súlyosan károsíthatja, veszélyeztetheti is. Az alábbiakban a Mentőszolgálat munkatársainak tanácsait olvashatjuk:

Kihülés

A 35 °C alatti belső, úgynevezett maghőmérséklet kihűlést (hypothermiát) jelez. Megkülönböztetünk enyhét (34-36°C), közepesen súlyosat (30-34 °C) és súlyosat (30 °C alatti testhőmérséklet). Ha a hőszabályozás kimerül, a maghőmérséklet csökken, a test egyre inkább a környezet hőmérsékletét veszi fel.

A baleseti lehűlés kétféleképpen alakulhat ki:

Elsődlegesen:

• Tartós, szélsőségesen alacsony hőmérsékleten.
• Hosszú ideig való tartózkodás esetén hűvös, vagy hideg környezetben, megfelelő védőöltözet hiányában, többnyire fizikai megerőltetéssel párosultan.
• Nagy hőkapacitású, hideg közegben (pl. vízben).

A felsorolt esetekben a szervezet eredetileg ép, egészséges, a lehűlés ellen a fizikai és kémiai hőszabályozás teljes latba vetésével védekezik, melynek során energiatartalékai kimerülnek, és ekkor a maghőmérséklet csökkenni kezd.
 
-1 °C-os, nyugvó levegőn a ruhátlan ember akár egy órán át is képes maghőmérsékletét tartani; a további következmények egyéni adottságaitól függnek. Vízben a hővesztés a levegőhöz képest kb. 25-szőrös. Zöme a törzsön át keletkezik, így a hűtés egyenesen a létfontosságú szervekre (szív, tüdő) tevődik át. Ruházat valamelyest véd (gyapjú, egyes műszálak nedvesen is szigetelnek). Normálisan öltözött ember, mozgás nélkül 20 °C-os vízben didergés révén még tartósan őrizheti hőegyensúlyát. Áramló vízben a testhőcsökkenés rövid időn belül is kifejezett

A bőr alatti zsírszövet (vastagságával arányosan) igen jó hőszigetelő. Ezért ruházat és/vagy zsírpárna által jól szigetelt egyén számára mérsékelten hideg vízben a mozgás (úszás) előnyös lehet, mert a hőtermelés fokozódása érvényre jut. Ugyanez hideg vízben általában előnytelen, az áramlás foltozott hűtőhatása miatt, kivált tartósabb (20 percet meghaladó) tartózkodás esetén. Jeges vízben úszás az edzetlen ember maghőmérsékletét fél órán belül 26 °C-ra szállítja le. Az úszás ilyenkor sietteti a végső kimerülést is.

Másodlagosan:

• Belső elválasztású mirigyek zavara: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvesekéreg betegségek.
• Anyagcsere okok: alacsony vércukorszint, májelégtelenség, veseelégtelenség.
• Mérgezések: alkohol, nyugtató-, altató szerek.
• Idegrendszeri okok: stroke, koponyasérülés miatt.

Károsodott hőszabályozású és/vagy aktív védekezésre képtelen egyénen, rendszerint nem szélsőséges hideghatásra (olykor szobahőmérsékleten vagy ahhoz közel álló hőmérsékleten) jön létre. A legnagyobb kockázatnak azok vannak kitéve, akik mozdulatlanul fekszenek a hideg környezetben - mint például azok, akik szélütés áldozatai, vagy akik mérgezés, illetve sérülés következtében vesztették eszméletüket. Minthogy ők nem mozognak, kevesebb hőt termelnek és nem is képesek elhagyni a hideg környezetet.
Idősek és részegek kevésbé, illetve rosszul érzékelik az alacsonyabb hőmérsékletet, így kihűlésre hajlamosabbak.

Panaszok, tünetek:

A kihűlés tünetei általában annyira fokozatosan alakulnak ki, hogy sem az illető, sokszor sem környezete nem döbben rá, mi is történik. Kezdeti tünetként jelentkezik a reszketés és fogvacogás. Ahogyan a testhőmérséklet tovább csökken, a reszketés alábbhagy, a mozdulatok lassúvá és ügyetlenné válnak, megnő a reakcióidő, a gondolkodás zavarttá válik, az ítéletalkotás gátolt lesz. Az illető összeeshet, elkóborolhat vagy egyszerűen lefekszik a földre pihenni. Ha a testhőmérséklet még tovább esik, a reszketés abbamarad, ami igen fontos jel. Ezen a ponton az illető még magatehetetlenebbé válik, elveszíti az eszméletét, és kómába eshet. A szívverés és a légzés lassabbá és még gyengébbé válik. Végül a szív megáll. Minél alacsonyabb a testhőmérséklet, annál nagyobb a halál bekövetkeztének esélye. Halál állhat be már 31 °C alatt, de még valószínűbben 28 °C alatt.
A másodlagos okok miatti kihűlésnél viszont a halálozás inkább az alapbetegséggel, mint a lehűlés mértékével függ össze. Utóhatásként, illetve szövődményként légúti fertőzések fordulhatnak elő.

A kihűlés legnagyobb veszélyei a kialakuló különböző szívritmuszavarok. Ezért a diagnosztika fontos eszköze az EKG. A testhőmérséklet mérése sokszor gondot okoz, mivel a lázmérők skálája többnyire 35 °C-os minimumnál kezdődik.

Az ellátás lépései:

• Alapvető életműködések biztosítása (légzés és keringés), amennyiben szükséges.
• Eszméletlen embernél légút biztosítás.
• Hívjunk mentőt! (104)
• Nedves, hideg ruházat eltávolítása. Ezt követően meleg ruházat, meleg takaró és meleg környezet. Meleg folyadék itatása.
• A felesleges mozgatás elkerülése! (A végtagokból hirtelen visszaáramló hidegebb vér hirtelen állapotrosszabbodást okozhat. Ezért lehetőség szerint kerülni kell a végtagok megemelését.)
• Visszamelegítés: megkezdése nem helyszíni feladat, a következő okokból:
  • A beteg kora, alapbetegsége(i), általános állapota, és a körülmények figyelembevételével nincs általánosítható javallat.
  • A visszamelegítés újabb szövődményeket okozhat.
  • Ezek, és az alapfolyamat kezelése amúgy is intézeti körülményeket igényel.
• Gyógyszerek 30 C alatt általában hatástalanok, ismételt adagolással, a nem megfelelő májműködés következtében felhalmozódhatnak, és később, a rendeződés során túlhatás keletkezik.

A fagyás és ellátása

A szervezet jobban tűri a hideget a melegnél, de a tartós hideghatás 0 C fok felett is okozhat fagyási sérülést. Először a kiálló részek az orr, az áll, a térdek, a fülek és az ujjak fagynak meg. Az alkohol a hőérzést, hidegérzést tompítja, ezért az ittas állapotú ember könnyebben megfagyhat.

Tünetek:

Az égéshez hasonlóan a fagyásnak különböző fokozatai vannak.

• Első fok. A fagyott területen égő, szúró fájdalom jelentkezik, ami egy idő múlva csökken, vagy érzéstelenségbe megy át. A bőr sápadt, hűvös, majd később kipirul, kékes-lilává válik és megduzzad.
• Másodfok. Kisebb-nagyobb az égési hólyagokhoz hasonló hólyagok keletkeznek. Ezek megnyílhatnak, a bennük lévő folyadék kiürül, és nehezen gyógyuló fekélyek maradhatnak vissza.
• Harmadfok. Szövetelhalás uralja a képet. A bőr minden rétege megfagy, esetleg az alatta lévő szövetek is. A hólyagok összefolyhatnak, megrepedhetnek, a fagyott terület piszkosszürke színű.

Ellátás:

• A fagyott területet nem szabad hirtelen felmelegíteni!
• A beteget le kell vetkőztetni, mert a hideg ruhában lévő embert betakarva a hideget tartósítjuk.
• Majd a fagyott területeket steril fedőkötéssel látjuk el, és a beteget betakarjuk.
• A betegen és az ellátón lévő fémtárgyakat el kell távolítani, mert az ellátás során ezek is sérülést okozhatnak.
• Első fokú fagyásnál az érintett területeket óvatos dörzsöléssel melegíthetjük. Meleg folyadékot itathatunk.
• Szükség esetén hívjunk mentőt!