
Az Algyőn újonnan épülő 600 adagos konyhában is bevezetik majd a Mintamenza programot. Most arra a kérdésre keressük a választ, hogy mik azok az okok, ami miatt a Mintamenza mellett döntöttünk; milyen kedvező hatásai lehetnek ennek a programnak Algyő életében, illetve az iskolai, és óvodai étkeztetésben?
Magyarországnak az Európai Unióban a táplálkozással kapcsolatos mutatói sajnos a legrosszabbak közé tartoznak. 2009-ben az OÉTI és az ÁNTSZ együttműködve felmérte országosan az óvodai közétkeztetés helyzetét, amelynek az eredményei sajnos nagyon kedvezôtlenek lettek.
A rossz eredmények után a dél-alföldi régióban elindult egy hatékonynak és működőképesnek bizonyuló stratégia kidolgozása. Célja, hogy egy lényegesebben egészségesebb, korszerűbb táplálkozást alakítsanak ki, változásokat hozzanak létre a mai közétkeztetés helyzetében, hiszen a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés egyik fontos alappillére a táplálkozás, illetve annak szokásai. Ezért kiemelten fontos, hogy az eddig kevésbé használt nyersanyagok, mint például a hal, minőségi tejtermékek, teljes kiőrlésű pékáruk, gyümölcsök, zöldségek szélesebb körben megjelenjenek a menzák étlapjain.
Prohánszka Béla, a Mintamenza szakmai vezetőjének elmondása szerint megközelítőleg 2,1 millió ember érintett a közétkeztetésben Magyarországon. Ez idáig több mint 250 település csatlakozott a Mintamenza programhoz, amely megközelítőleg 700 ezer ember étkeztetésének megváltozását jelenti. A menzákon szeretnék elérni, hogy szezonális, ne utaztatott élelmiszerekbôl készüljenek az ételek. Továbbá, hogy az alapanyagok ellenőrzöttek legyenek, korosztálynak megfelelő mennyiségben, minőségben és esztétikusan szolgálják fel az ebédlőkben.
Köztudott, hogy a napjainkban az ételhamisítások, és adalékanyagok korát éljük. A hústermékek, tejtermékek, származása nagyon sok esetben bizonytalan, nem tudhatjuk, hogy milyen körülmények között, melyik országban gyártották, vagy termelték. A zöldség és gyümölcsféléknél, pedig szinte beazonosíthatatlan a növényvédőszer tartalom.
Napjainkra olyan magas szintet ért el a különböző adalékok használata (xantán gumi, ízfokozók, térfogatnövelő, állagjavító, tartósítószer és az „E” betűs megjelölések kiismerhetetlen sora), melyek hosszabb távú hatása ismeretlen. Nem elfelejtendő a génmanipulált szója, mely megtalálható a legtöbb állattakarmányban, és napi étkezésben használt termékben, mint a virsliben és parizerben is. Ez természetesen, mind a globalizációnak köszönhető. A 70-es és 80-as években ezeken a dolgokon nem kellett idegeskedni, akkor még a krumplipüré nem krumpli porból készítették, a pékáruk sütéséhez, pedig csak lisztet használtak.
Az új konyha beindításával az a cél, hogy az óvodába, és iskolába járó gyermekek, és az azt igénybe vevők ellenôrzött, és minőségi ételt kapjanak, ami a mai országos közétkeztetés színvonalát tekintve, nem kis kihívás. Nagyon nehéz minőségi és ellenőrzött, vagy akár bioterméket, illetve beszállítókat találni, hiszen a nagyüzemi szinten történő élelmiszer-előállítás terjedt el az országban.
Célunk azokat a termelőket, és beszállítókat megkeresni, akiket ellenőrizni tudunk, és akik a 600 adagos konyhát mennyiségileg is ki tudják szolgálni.
Az alapanyagok forrásaként bármilyen algyői mezőgazdasági termelő, és kész élelmiszer előállító jelentkezését várjuk.
„A kormányzat most jogi szabályozással is hozzájárul a Mintamenza Programban elindult folyamatok segítéséhez, nevezetesen úgy szabályozza a közétkeztetést, hogy bizonyos kényelmi termékeket, vagy olyan termékeket, amelyek nem szolgálják az egészségünket, kiszorítja, vagy visszaszorítja” - mondta el Pesti Imre.