Mennyire biztonságos az algyői gázmező?

Az algyői gázmező – bár kétségtelenül veszélyeket is rejt magában, mégis a megye egyik legbiztonságosabb üzeme, állítják a szakemberek. Arra voltak kíváncsiak, ha mégis bekövetkezne a tragédia, a katasztrófavédelem mennyire készült fel a legrosszabbra, milyen stratégiai tervek nyomán kezdődne meg a mentés és a kárelhárítás, mit tudnak erről a helybeliek, illetve érintené-e a szegedieket is a beavatkozás.

Alapvetően 3 szakmai területre bontható a katasztrófavédelem, magyarázza Gáti Ádám tűzoltószázados, a katasztrófavédelem megyei iparbiztonsági felügyelője, ebből egyik az iparbiztonság, a másik a tűzoltósági, illetve a polgári védelmi főfelügyelőség. A katasztrófavédelemnek, amely szorosan kötődik az algyői területhez, az ipari parkhoz, 3 további szakterülete van: az egyik a veszélyesáru-szállítás, a másik a kritikus infrastruktúra védelme, a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme, illetve maga a veszélyesüzemi-szakterület. Mind a három köthető az algyői cégekhez. A területen található felső küszöbértékű veszélyes üzemekre és alsó küszöbértékű veszélyes üzemekre megvannak a vonatkozó hatályos jogszabályok. Szigorú törvények, kormányrendeletek, s egyéb miniszteri rendeleti előírások szabályozzák működésüket.

Katasztrófa esetén mindenki tudja a dolgát

A felső küszöbértékű üzemeknek rendszeresen készíteniük kell biztonsági jelentést. Ennek része a belső védelmi terv, amely részletesen leírja, minek kell megfelelniük, mivel kell rendelkezniük. Arra a területre külsővédelmi tervkötelezettséget is előírnak az önkormányzat számára, ennek hatásterülete a lakosságot is elérheti. Fontos megjegyezni, hangsúlyozza a szakember, hogy itt nem veszélyességi övezetek, hanem hatásterületek érik el a lakott területeket. Ez annyit jelent, hogy sokkal kisebb a hőhatás, a lökéshullám veszélye. Amivel számolniuk kell, ami bekövetkezhet, ez a robbanás, a lökéshullám, illetve a hőterhelés. Mérgező anyagok jelen vannak, de nem olyan mértékben, hogy ezeknek a hatása érhetné a lakosságot.

A külsővédelmi tervet a polgári védelmi szakterület készíti, ami már konkrétan tartalmazza a lakossággal szemben foganatosított védelmi intézkedések különböző fokozatait, egészen a kitelepítésig. Az említett létesítmények miatt Algyő is rendelkezik hasonlóval. Léteznek külön gyakoroltatási, nyilvánosságra hozatali jogszabályi feltételek, amelyeket az önkormányzatoknál is elérhetővé kell tenni, hogy ezekbe a lakosság betekintést nyerhessen.

A katasztrófavédelem számára kötelező, és a külsővédelmi terv részét is képezi a lakosságot tájékoztató kiadvány elkészítése és eljuttatása a címzettekhez. Ezt minimum 5 évente meg kell tenni. Minden egyes lakónak, a polgármesteri hivatalnak, a közintézményeknek meg kell kapniuk ezen kiadványokat. Közérthető módon, mindenki számára érthető formában jutnak el az üzenetek a címzettekhez, amelyből kiderül, milyen üzemekről van szó, ezek mivel foglalkoznak, milyen veszélyeztetést jelentenek a lakosság számára, továbbá milyen cselekvési normákat kell követni, ha bekövetkezik a katasztrófa.

Az iparbiztonsághoz kötődik a lakosság tájékoztatásán kívül a monitoring rendszer is, amellyel Algyő teljes mértékben rendelkezik. Érzékelőket építettek ki, amelyek azonnal jeleznek, ha a szénhidrogén gázok a szabadba kerülnek. Különböző riasztási szintek léteznek: vannak előre betáplált üzenetek, sima szirénahangjelzések, illetve élőszavas hangjelzést is lehet továbbítani a lakosság részére.
 
Szeged számára is készült külsővédelmi terv

Kérdésünkre, hogy Szegedet mennyire fenyegeti veszély egy lehetséges katasztrófa esetén, Gáti elmondta, a város tavaly került be az algyői üzemek miatt abba a körbe, hogy kötelező volt a számára is külsővédelmi tervet készíteni. A szakember szerint az algyői üzemek miatt nincs meg a reális esély, hogy egy esetleges katasztrófa veszélyeztesse a város területét. Pár utca és a baktói kiskertekből azért néhány bekerült a tervbe. A katasztrófavédelemnek a legrosszabbra is fel kell készülnie, hogy óvintézkedésekkel megelőzzék a bajt.

Ami Szeged szempontjából fontos: a logisztikai parkban található egy felső küszöbértékű üzem, ami építési engedélyt kapott a katasztrófavédelemtől, ez a gázturbina. Ha megépül, nyilván ki kell bővíteni, ki kell egészíteni a tervet, és bevonni az új üzemeket. A katasztrófavédelem ilyenkor a hatásterületet adja meg, a tervezés a polgári védelemre hárul. „Mi csak azt mondjuk meg, hova és miért kell külsővédelmi tervet készíteni” –– pontosít Gáti úr.

A terv továbbá előírja az évenkénti gyakoroltatást, de 3 évente minden szereplőnek részt kell vennie egy közös gyakorlaton. Ilyenkor a lakosságot is bevonják, akár úgy hogy kimenekítést vagy kitelepítést szimulálnak iskolákból vagy a Borbála Fürdőből.

Ördög István őrnagy, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője az elmondottakhoz még hozzáfűzte, az algyői ipartelep kiterjedt területen helyezkedik el, a terület védelméről elsősorban egy létesítményi tűzoltóság gondoskodik. Itt 5 fő a nap 24 órájában szolgálatban áll, ezenkívül 3 fő biztosítja a területen az elsődleges beavatkozást, amihez két új gépjárműfecskendő áll a rendelkezésükre.

Mellettük természetesen a szegedi hivatásos tűzoltó-parancsnokság is állandó készültségben van. Ahhoz, hogy a beavatkozások megfelelőek legyenek, a veszélyes létesítményekre, amelyek a beavatkozás szempontjából kritikusak lehetnek, tűzoltásműszaki-mentési terveket készítenek. A beavatkozó állomány gyakorolja, hol vannak a gépjárművek felállítási helyei, hogy a leghatékonyabban be tudjanak avatkozni. A katasztrófavédelem óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az utolsó tolózárig begyakoroljanak minden egyes mozzanatot, ha esetlegesen baj történik, akkor ezeket a technikákat hol helyezzék el.

A ’68-as katasztrófa ma már nem ismétlődhetne meg

A Mol is sokat tesz a biztonság érdekében. Többek között rengeteg belső biztonsági rendszert építettek ki, amely leállítja a technológiákat. Amit a filmeken látunk, figyelmeztet a szakember, hogy egy üzemanyagkút felrobban, az a valóságban nem történhet meg. A technológiákat olyannyira leszakaszolják, hogy jellemzően 6-10 perces kiégés történik. Gyakorlatilag tolózárakkal le tudják szakaszolni a területet, innentől kezdve az éghető anyagutánpótlás, a betáplálás megszűnik, ennek következtében már nem jöhet létre komolyabb katasztrófa. Hogy a hosszan tartó, nagymértékű kárnövekedés ne következzen be, azért találták fel ezeket a biztonsági berendezéseket. Az a fajta kútkitörésnek, ami a 168-as kútnál a ’70-es években bekövetkezett, jóval kisebb az esélye, hiszen a biztonságtechnika rengeteget fejlődött azóta.

A főfelügyelővel ellátogatunk a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „agyközpontjába” is, ide futnak be a megye területéről a 105-os segélyhívások. Négy-öt kolléga ügyel a központban, nyugodtabb, csendesebb időszakban kevesebben, magyarázza Ördög István. A hívás után innen, az ügyeletről közvetlenül tudják riasztani a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokat, továbbá itt határozza meg a műveletirányító tiszt, milyen egységek vonuljanak ki az adott káreseményhez. A megyei szerállományról is helyben rendelkeznek, hova, kit tudnak riasztani.

A működést segíti egy pajzs nevű riasztórendszer és egy döntéstámogató rendszer. A beavatkozáshoz innen rádión is tudnak segítséget nyújtani, valamint beüzemelésre került egy SMS-küldő rendszer, amellyel az önkéntes tűzoltó- egyesületeket is el tudják érni az adott településeken, miközben megjelölik számukra a káresemény pontos címét és GPS-koordinátáit. Ez nagymértékben gyorsítja a beavatkozás sikerességét, így a helyben lévő, önkéntesen szerveződő egyesületektől is hathatós segítséget tudnak kapni. Az elsődleges beavatkozás esetében ez sokszor döntő lehet. Az ügyeletes a képernyőn folyamatosan látja a megyei szerállományt, így pontosan tudja, mi az, amivel gazdálkodni tud.

A katasztrófavédelem szakembereinek szakszerű felkészültsége garanciát jelent Algyő és Szeged lakosai számára, hogy valóban biztonságosnak tudhatják környezetüket.