Bemutatásra és ismeretterjesztési célra több gyógy- és fűszernövénykert is létezik Magyarországon.
Milyen helyet foglalhat el az algyői Tájház kertjében létesített gyógy és fűszernövény kert a Magyarországon egyre népszerűbb gyógynövény turizmus területén?
Összeállításunkban csak azokat a kerteket soroljuk fel, melyekről biztosan tudható, hogy növényállományuk az eredeti, megfelelő hatóanyagtartalmú gyógy- és fűszernövény alapfajokból áll. Ennek garanciája az, hogy mindenütt közreműködnek a kertek fejlesztéséhez, a termesztéshez, feldolgozáshoz értő, magasan képzett szakemberek, gyakorlattal rendelkező kertész-növényfeldolgozó alkalmazottak és a növények alkalmazásában jártas gyógyszerészek, természetgyógyászok.
Az algyőin kívüli csak gyógy- és fűszernövényeket bemutató kertből hat található az országban. Közülük három egyházi (Bakonybél, Pannonhalma, Szeged), egy vállalkozói (Budakalász), egy egyesületi (Bükkszentkereszt), egy pedig önkormányzati (Halimba) tulajdonú és fenntartású.
A gyógynövénykertek látogatói – Budakalász és Pannonhalma kivételével – mindenütt belépődíjat fizetnek, személyenként 300 és 1000 forint közötti összegben. Budakalász csak csoportosan, de ingyenesen látogatható, Pannonhalmán pedig csak a vezetésért kell fizetni, ha azt az egyéni látogató vagy a csoport kéri. Halimbán és Bükkszentkereszten a kerteket azok is igénybe veszik, akik jelentkeznek az ott tartott képzésekre, tanfolyamokra.
A kertekben a látogatóknak képzett személyzet mutatja be szakszerűen a növényeket, több helyen a termelés és feldolgozás eszközeit, módszereit is.
Mindenütt van a kert fenntartásán kívül valamilyen kiegészítő szolgáltatás is. Így például ajándékértékesítés, oktatás, táboroztatás, szálláskiadás, kirándulás és rendezvényszervezés.
Természetvédelmi terület Budakalászon
A budakalászi kertnek különleges a helyzete. Nagyszámú, az 1900-as évek eleje óta gyűjtött és gondozott gyógy és fűszernövény állománya természetvédelmi státuszban van a területtel együtt, melyet a vállalkozó kutatóintézet megvásárolt. Ezzel feladatukká egyben költségükké vált azt a jogszabályoknak megfelelő színvonalon gondozni, fajtafenntartási és génbanki tevékenység kötelezettségével. Vállalkozási tevékenységük biztosítja ennek lehetőségét, kapcsolt munkakörben rendelkezésükre áll tanári, mérnöki szinten a növénytermesztési ismeret, gyógyszerészkutatók révén a növények hatóanyag és alkalmazhatósági ismerete, valamint képzett növénytermesztő és feldolgozó személyzet.
A magyarországi gyógynövényes kerteket különböző indíttatásból hozták létre fenntartóik.
A szerzetesrendek alapfeladatuknak tartják a természet növényeinek gyógyászati célú alkalmazását, a szerzett tudás és tapasztalat megőrzését. A budakalászi kutatóintézetnek törvényi kötelessége a kert fenntartása. A halimbai önkormányzat pedig Szalai Miklós esperes múlt század közepén kezdett munkássága folytatásaként, az iránta táplált tisztelet és az általa elért eredmények megőrzése, továbbfejlesztése miatt döntött a kert fenntartásáról. Bükkszentkereszten Szabó Gyuri bácsi, a bükki füves ember családja hagyományának és az alkalmazott népgyógyászati módszerek ápolásául 2000-ben alakította ki egyesületük bemutatókertjét.
Algyőn, az Ezerjófű Egyesület tagjai 2010-ben építettek egy akkor csak 30 négyzetméter területű gyógynövénykertet a Tájház udvarán, melybe elsőként a településen és környékén gyûjtött növényeket ültették.
Ezerjófű kezdeményezés
A cél az volt, hogy egy helyen tudják bemutatni azokat a növényeket, melyeket bárki használhat egészségmegőrzésre. Tevékenységük és a kert négy év alatt fokozatosan fejlődött. Eljutottak minden korosztályhoz az óvodásoktól a támogatásra szoruló legidősebbekig.
Az Algyőn tartott óvodai foglalkozások, a harmadik tanévbe lépett iskolai szakkör, az új iskolában létrehozott iskolai gyógynövénykert, a nyári táborok – mindezt magába foglalja az Ezerjófű Egyesület gyerekeknek kialakított ismeretterjesztő programsorozta. A nyílt napok, a különböző rendezvényeken tartott étel és italbemutatók, a felnőtteket képző tanfolyamok, az előadások, konzultációk a faluházban, a mozgássérültek egyesületénél, az ESZI-ben – mindez a felnőtt korosztályt célozza.
Az algyői kert művelése, fejlesztése, a környéken való növénygyűjtés, a növények feldolgozása, csomagolása, az egyre népszerűbb tea és fűszerkeverék csomagok ajándékozási vagy rászorultság alapú szétosztása, vásárokon történô árusítása sok-sok munkával megszerzett ismeretet és tapasztalatot hozott létre az egyesületnél. Ez az ismeret és tapasztalat szolgált alapul, mikor találkozva a Szegedi Füvészkert és Kertbarát Körének vezetőivel, tagjaival, a Szegedi Tudományegyetem és a Corvinus egyetem gyógynövénykutatással és termesztéssel foglalkozó tanáraival egyezséget kötöttek, hogy a jövőben kölcsönösen támogatják, segítik egymás tevékenységét.
Harmadik az országban
Az algyői kert különlegessége lett, hogy önálló ágyásokban mutatja be a szabadon termő, a termesztett, a védett és a virágoskertekben termő növényeket. Az állománya is gyarapodott: tavaly elérte a 90 fajtát, mely az idei kertbővítés után 120–130 fajtára nô. Az algyői kert ezzel fajtagazdagság szempontjából stabil harmadik az országban, a Budakalászi kilencszázötvenes és a halimbai négyszázötvenes kertek után. (Bükkszentkereszt: 60, Pannonhalma: 35, Szeged: 30, Bakonybél: 20 gyógynövény fajtát mutat be).
2013 jelentős változást hozott az algyői egyesület életében. Az önkormányzat úgy döntött, hogy kialakít egy helyiséget a régi iskolai tornaterem udvari épületrészében, melyet az egyesület használatába ad bemutató, oktató és szárító-feldolgozó célra.
2014 közepén átépítéssel bővült a bemutatókert, azóta áll rendelkezésre egy 280 négyzetméter nagyságú, a gyakorlást is szolgáló termőterület. A kertek létrehozásánál az egyesület hozzátette szakértelmét az önkormányzati erőforrásokhoz, megalkotta a koncepciót, elkészítette a konkrét terveket és az ágyások megépítése után kialakította az öntözőrendszert majd elvégezte a növénytelepítést. Ezekre a munkákra nem kellett alkalmazni külső szakértőt, tervezőt, szakmunkát, így ezek költsége sem terhelte a közpénzből finanszírozott beruházásrészt. Döntés született arról is, hogy önkormányzati forrásból beszerzik azokat az eszközöket, melyekkel szakszerűen végezhetők az előkészítés, szárítás és feldolgozás folyamatai, lehetővé téve a teljes termelési és feldolgozási folyamat kulturált bemutatását, oktatását is. Ezzel érkeztünk el a jelenlegi helyzethez. Az ígéretek szerint 2014 év végéig megvalósul mindaz, amit az önkormányzat és az Egyesület eddig eltervezett.
Hely az egyesületnek
Mire használható a berendezett és felszerelt egyesületi helyiség?
Itt fogadhat az egyesület a gyógynövénykert látogatására vagy az egyesület nyílt napjaira érkező egyéneket, csoportokat bemutatók, foglalkozások, kóstolók, termékértékesítés és kiegészítő kulturális programlehetőségekkel. Itt találhatnak otthonra az egyesület felnőtteknek meghirdetett tanfolyamai. De turisztikai célokra is alkalmas a demonstrációs célú bemutatókert és a gyakorló célú termőterület igénybevételével. Megtarthatók lesznek a nyári gyermektáborok és elindíthatja az egyesület a felnőtt életmód táborok szervezését is. Korrekt színvonalon áll rendelkezésre az egyesületi élethez: ez a munka, az önképzés, és a szabadidő eltöltésének tere.
Középpontban a népi és természetgyógyászat
Az önkormányzat olyan turisztikai koncepcióval rendelkezik, mely az egészséges, természetes életmódot helyezi a középpontba és ennek marketingjében a népi és természetgyógyászat módszereit kívánja hangsúlyozni. Rendelkezik továbbá egészségtervvel, amely az algyői lakosság egészségmegőrzését, fejlesztését hivatott segíteni. Erre rímel az Ezerjófű Egyesület legfőbb célja: az egészségtudatos életmód, az egészséges táplálkozás alapelveinek, technikáinak széles körben történő népszerűsítése, ismertetése. Az egyesület gyakorlatot szerzett minden korosztálynál az ismeretátadás különböző módszereinek alkalmazásában (előadások, gyakorlati foglalkozások, játékok, bemutatók, konzultációk, táborok). Rendelkezik továbbá olyan termő-gyakorló és bemutatókerti növényállománnyal, az ezekre épített begyűjtő, feldolgozó technikával, mely kitűnő demonstrációs terep az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának megtanításához.
Így hát minden feltétel adott ahhoz, hogy 2015 tavaszától megnyíljon egy olyan látogatható, vezetéssel, bemutatókkal kiegészítve 1–3 órás programot jelentő turisztikai attrakció, ami egy kulturált környezetben lévő bemutató és gyakorló kertre, valamint a bemutató – oktató helyiségre épül. Település marketing szempontjából kihagyhatatlan elem lehet annak a ténynek a hangsúlyozása, hogy Algyő önkormányzata Magyarországon példa nélküliként építette be mindennapjainak tevékenységébe az egészségmegőrzés technikáinak minden korosztályra vonatkozó ismertetését civil szervezeteivel közösen. Bizonyítva ezzel, hogy hiteles, amit a falu a látogatóknak közölni, bemutatni kíván, mert maga is eszerint éli napjait, hiszen amit egy turista itt megtanulhat, azt egy algyői gyermek már az óvodában elkezdi tanulni, az iskolában folytathatja, és felnőtt korában is van lehetősége gyarapítani ezen a területen ismereteit.
Az Ezerjófű Egyesület és a Faluház közös terve, hogy 2015 tavaszán érdekes programokkal nyitják ki a kert kapuit a látogatók előtt.
