Néha jó felzavarni az állóvizet egy fél téglával – mondta Barta László. Az Algyői Halászcsárda tulajdonosával a tavaly év végén kirobbantott halászlébotrány következményeiről, tapasztalatairól beszélgettünk.
Több mint fél év telt el azóta, hogy tavaly novemberben a világszerte jól ismert Gault&Millau étteremkalauz kritikusai a földbe döngölték a szegedi halászlét és a szegedi halászcsárdák ételeit. A gasztronómiai szakértők öt szegedi és egy algyői halászcsárdát teszteltek. Ítéletük siralmas képet festett a népszerű csárdák kínálatáról.
Ezt ismertető cikkünk szokatlan indulatokat keltett a szegedi halászlé rajongói és készítői körében. Akkor Molnár B. Tamás, a Gault&Millau étteremkalauz főszerkesztője azt mondta, nem a kritikán, hanem az ételek minőségén kell felháborodni.
– A kritikát meg kell hallgatni, és ha az építő jellegű, akkor meg kell fogadni. Szeged környékén van mit tennünk a modern gasztronómia érdekében – mondta az Algyői Halászcsárda tulajdonosa, a Csongrád Megye Gasztronómiájáért díjas Barta László.
– 2008-ban ugyanez a gasztrokritikus, aki akkor az Alexandra Étteremkalauzt szerkesztette, az ország három legjobb halászleve között említette a mienket. Huszonöt éve ugyanannak a beszállítónak az alapanyagaiból, ugyanolyan technológiával készítjük a halászlevet – mondta a csárdagazda.
Barta szerint nem a mundér becsületét kell védeni, hanem odafigyeléssel minél jobb halászlét kell főzni. Az Algyői Halászcsárdában előfordul, hogy egy nap kétszer is főznek alaplét, hogy az mindig friss legyen.
– Nem árt, ha az állóvízbe néha beledobunk egy fél téglát. A forgalmat, a vendégek számát nem befolyásolta a kritika. Aki eddig szerette a halászlét, az ezután is szeretni fogja. Ebben a szakmában az a legfontosabb, hogy a vendég olyat kapjon, amiért visszajön – fogalmazott Barta László.
A halászlé töretlen népszerűségét jelzi az is, hogy a Tiszavirág étterem is felvette étlapjára a szegedi halászlé egy újragondolt változatát.