"Elek apó meséi" – Székelyföldi legendák és mondák nyomában

A Határtalanul! Külhoni tanulmányi kirándulási program nyílt pályázati felhívást hirdetett a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésére. A pályázat célja: a magyarországi közoktatási intézményekben 7. évfolyamon tanuló diákok Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területire irányuló tanulmányi kirándulások támogatása. Iskolánk pályázatát a bírálók elfogadták, ennek keretében került sor 2014. október 6–10. között a hetedik évfolyam erdélyi tanulmányi kirándulására.

Október 6-án indult iskolánk két osztálya (7.a és 7.b) öt pedagógussal és egy idegenvezetővel a Határtalanul pályázaton nyert ötnapos tanulmányi útra. Nagyváradon meglátogattuk a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot, ahol a tanulókkal közösen megemlékeztünk az aradi vértanúkra és az 1948/49-es szabadságharcra. Az ünnepély után kölcsönösen bemutattuk egymásnak Szegedet és Nagyváradot.

Délután megálltunk a Királyhágón, Erdély kapujában. Hamarosan megérkeztünk a Tordai-hasadékhoz, ahol a sziklák közötti túra során Szent László legendáival ismerkedtünk.

Szálláshelyünkön – Tordatúron – megnéztük a református katolikus templomot, majd kisétálunk a gyönyörű kilátást nyújtó Túri-hasadék tetejére. A második napon Szovátára látogattunk, ahol a világ legnagyobb, Európa egyetlen heliotermikus, sós és meleg vizű Medve-tó körül sétálhattunk.

A parajdi sóbarlangban tett séta után ajándékokat adtunk át Böjte Csaba ferences szerzetes nevével fémjelzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány képviselőjének.

Erdély egyik legszebb útján, a Bucsin-tetőn keresztül haladtunk Gyergyószentmiklósra. Az ottani kollégiumban töltöttük a második és a harmadik éjszakánkat.

Másnap egy esztenánál megismerkedtünk a nomád körülmények közt önellátásra berendezkedő, állattartást folytató székelyekkel. Megkóstoltuk a helyben készült termékeket: a sajtot, túrót és az ordát is.

Gyergyószárhegyen kívülről megtekinthettük a XVII. századi reneszánsz Lázár-kastélyt, híres lakói közül a legismertebbről - Bethlen Gáborról - meséltek nekünk.

Gyönyörködhettünk a ferences kolostor és a hatalmas, kéttornyú, ditrói nagytemplom építészeti csodáiban.

Este Gyergyóújfaluban közös néptáncmulatságon vettünk részt a helyi iskola tanulóival.

A negyedik napon a Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgyébe, a varázslatos szépségű Békás-szoroshoz majd a Gyilkos-tóhoz utaztunk. Csíkszeredában felkerestünk a helyi magyar nyelvű művészeti iskolát. A városban kívülről megtekintettük Makovecz Imre által tervezett Millenniumi-templomot is.

Nyergestetőn megemlékeztünk az osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen 1849-ben vereséget szenvedett csekély számú székely seregről. A kisbaconi Benedek Elek-kúriában az író dédunokája, Szabó Réka segítette feleleveníteni a mesemondó emlékét. Leülhettünk Elek apó mellé is, hiszen a közelmúltban felavatott életnagyságú szobra egy padon ülve ábrázolja a Cimbora egykori főszerkesztőjét.

Szárhegy határában lévő Tatárdombnál a székelyek és tatárok (moldvaiak) közötti csatározásokat idéztük fel.

Barót felé vettük az irányt, ott töltöttük a negyedik éjszakánkat.

Az utolsó napunkon Farkaslakán a székely himnusszal tisztelegtünk Tamási Áron sírja előtt.

Megismerkedtünk a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium 7. osztályos diákjaival. Ők a székely fővárost, az egykori Székelyvásárhelyet, mi pedig szűkebb hazánkat mutattuk be.

Megnéztük a XVII. század első felében épült várat és annak gótikus stílusban épült vártemplomát. Itt választották az erdélyi rendek II. Rákóczi Ferencet fejedelmükké.

Utunk utolsó állomása Körösfő volt. A településen áthaladó út mentén a házak előtt kirakodóvásár működik, itt emléktárgyakat vásárolhattunk. Este későn, 22.30 órakor érkeztünk Algyőre.

Mindenki nagyon jól érezte magát. Sokat tanultunk az út során Erdélyről, „a kisebbik haza” történelméről, a hagyományok tiszteletéről, anyanyelvünk megbecsüléséről.