Betakarítani? Köszönjük, nincs mit

Gyenge közepes gabonatermés várható idén a megyében a jég és a belvíz okozta károk miatt. Pitvaroson nincs mit aratni, Algyőn a még mindig vízben álló földekre nem tud rámenni a kombájn. Senki sem meri megbecsülni, emelkedik-e a gabona – és ezáltal a kenyér – ára.

A megyei gabonaföldek 10–15 százalékán nem lesz mit betakarítani az idén. Mint megírtuk, a makói kistérségben 31 ezer hektáron teljesen megsemmisült a termés – például Pitvaros környékén –, a károk összesen 18 ezer embert érintenek.

A belvíz másutt is megtette a magáét: számítások szerint a mezőgazdaság 20 milliárd forintos kárt szenvedett.

A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatás Hivatal gyenge közepes termést vár a megyében, hektáronkénti 3,5–4 tonna valószínű – míg az országban kifejezetten jó idény ígérkezik. Csongrád megye ellátását biztosítja a termés, de exportra idén várhatóan nem jut – jövendölte Tasnádi Gábor főigazgató.

3–4 napon belül elkezdődhet az aratás – ha a gépek rá tudnak menni a vizes földekre. El is húzódhat a normális körülmények között 2–3 hetes munka.

„Bizonyos vidékeken katasztrófa van" – festett még riasztóbb képet Vancsura József, a Gabonatermelők Szövetségének elnöke, aki az őszi kalászosoknál legkevesebb 30 százalékos terméshozam-csökkenésre számít hazánkban. A korai árpák aratása már néhol megkezdődött, de alig haladnak napi 5–10 hektárt. Sok helyen még mindig vízben áll a termés – máshol a kánikula gyakorlatilag „megfőzte" a növényeket.

– A Tisza menti fekete földekről nem tud lemenni a víz. Így a gyomot sem lehet megfelelően kezelni. Ahol megállt a víz a kukoricatáblán, ott semmi sem terem az idén. A jégeső kiverte a kalászból a termést, elfektette a szárat – magyarázta Gubacsi Zoltán, az algyői gazdakör vezetője.

– Hétfőn volt nálam a biztosító: 3,5 hektáros, bérelt árpaföldemen 30 százalékos a kár – hallottuk Molnár Balázs algyői gazdálkodótól. Hektáronként 50 mázsa termésre számított – jó, ha 35 lesz. A 8 hektárnyi napraforgó 70 százaléka oda. Vállig kéne érnie, de néhol olyan sima a föld, mintha út lenne, szárnak nyoma sincs. A búza jó nagy területen meghajlott – az állva maradt kalászok pedig megfeketedtek a sok víztől. Gyengébb lesz a minősége. – 4 millió forintom van benne, gázolaj, műtrágya, munkaköltség. Nem tudom, visszajön-e. Sehonnan nem látunk biztatást, nem csodát kérek pedig, csak segítséget – fogalmazott, markában a jég verte kalászokkal.

Ki sem ejtik, hogy áremelés

A szakértők sem tudják, hogyan képesek a malmok 28–32 ezer forintos tonnánkénti búzaár mellett 45–50 forintos kilónkénti lisztátadási árakkal túlélni. Még a 75 forint és afölötti árak sem feltétlen fedeznék a valós költségeket – sommázta a Napi Gazdaságnak Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének szakértője. Szerinte jelenleg kiszámíthatatlan az új termésű búza – és a kenyér – ára. Varga László, a Bajor Pékség tulajdonosa, a pékszövetség szegedi elnöke sem vállalkozott becslésre, mondván: „ki sem szabad ejteni az áremelés szót". 10–15 százalékkal kevesebb a termés, és a fuzárium gomba további károkat okozhat. Más szakértők a nemzetközi piacon jó termést várnak, ezért szerintük nem valószínű a gabonaárak jelentős emelkedése.