A Tisza vízszint-ingadozásának hatása a talajra és a talajvízre Algyő környékén – és mit tehetünk mi magunk?

Az elmúlt 20 évben jelentős változások történtek a Tisza vízállásában Algyő térségében. Voltak kiemelkedő árhullámok, például a 2006-os és a 2010 körüli időszakban, amikor a vízszint meghaladta a védművek kritikus értékeit. Ugyanakkor az utóbbi években egyre gyakoribbak és mélyebbek a kisvizek: 2022 és 2025 tavaszán–nyarán országos aszály és rendkívül alacsony Tisza-vízállások voltak tapasztalhatók, több szelvényen történelmi mélypontokkal.

A helyi vízjárásban tartós változások figyelhetők meg, amelyeket részben az éghajlatváltozás okoz (például csapadékhiány és hosszabb aszályos időszakok), részben pedig a vízgazdálkodási beavatkozások és a duzzasztók, valamint a hordalékviszonyok befolyásolnak. Az árhullámok gyakorisága és intenzitása is változott: a 2006–2007-es években nőtt, majd a 2010-es évek közepén ismét magas vízállások alakultak ki, míg 2020-tól napjainkig az alacsony vízállás a jellemző.

Hatások a talajra
Az árhullámok idején a talaj telítődik vízzel. Rövid távon ez kedvező lehet, mert a tápanyagok felhalmozódnak a felső talajrétegben. Hosszabb ideig tartó vízborítás esetén azonban romolhat a talajszerkezet, oxigénhiány alakulhat ki, ami károsítja a mikrobiológiai életet.
Alacsony vízállás, kisvizek idején a talaj gyorsan kiszárad, különösen a felső réteg. Ez növeli a tömörödés kockázatát, csökkenti a víz- és tápanyag-megkötő képességet, és lassíthatja a szervesanyag-lebomlást, ami hosszú távon gyengíti a talaj termékenységét.

Hatások a talajvízre
Magas folyószint esetén a talajvíz szintje megemelkedik, különösen a parti sávban, ami kedvező a mezőgazdasági és öntözési szempontból. Ugyanakkor túl magas talajvíz hosszabb ideig gyökérkárosodást okozhat a nem víztűrő növényeknél.
Alacsony vízálláskor a talajvíz szintje csökken, ami vízhiányhoz vezet, csökkenti az öntözés lehetőségét, és növeli a szikesedés kockázatát. A klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg egyre gyakoribbá válik az alacsony folyóvízszint okozta talajvízhiány.

Mit tehetünk a talaj és talajvíz állapotának javításáért?
Bár a folyó vízszintjét nem tudjuk közvetlenül befolyásolni, a saját telkünkön vagy kertünkben számos lépéssel mérsékelhetjük az ingadozások kedvezőtlen hatásait:

• Talajtakarás és mulcsozás: Szalma, fahulladék vagy komposzt takarása segít megtartani a nedvességet, csökkenti a kiszáradást és a hőingadozás okozta káros hatásokat.
• Szerves anyag utánpótlás: Komposzt vagy zöldtrágya javítja a talajszerkezetet, növeli a víz- és tápanyag-megkötő képességet, és serkenti a talaj mikrobiológiai életét.
• Öntözési és vízmegtartó rendszerek: Esővízgyűjtés, csepegtető öntözés vagy vízmegtartó rétegek kialakítása segíthet a talaj nedvességének fenntartásában kisvíz idején.
• Gyep- és növényzetfenntartás: A talajt folyamatos növényborítás védi az eróziótól, javítja a víz beszivárgását, és csökkenti a kiszáradást.
• Mélyebb gyökérzetű növények telepítése: Olyan növények, amelyek mélyre hatoló gyökérzetükkel érik el a talaj mélyebb rétegeit, segítik a vízháztartás stabilizálását.
• Vízelvezetés és tározók kialakítása: Kis tározók vagy átereszek segíthetnek a víz visszatartásában árhullám idején, és biztosítják a nedvességet száraz időszakban.

Ezekkel az egyszerű, de hatékony módszerekkel mindenki hozzájárulhat a talaj és a talajvíz „egészségének” megőrzéséhez, így a helyi környezet ellenállóbbá válik a folyó vízszintjének ingadozásával szemben.

TOP Plusz-1.2.1-21 kódszámú, „Élhető települések” című felhívásra, és a TOP PLUSZ-1.2.1-21-CS1-2022-00026 azonosítószámú projekt egyik  fejlesztés célja Algyő a települési infrastruktúra korszerűsítése, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása. A rendezvény a „TOP PLUSZ – Élhető települések” projekt szemléletformáló akciójaként valósult meg az Európai Unió támogatásával.