124 kecske mekeg Farkaséknál

Fűnyírónak érkezett az első kecske 15 éve Farkas Imréék algyői házához: a korántsem egyszerű, furfangos és nagyétkű állatból azóta 124-et nevelnek családi házuknál. Nagyobbik lányuk, Ágnes 26 évesen a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja lett.

Kecskére valóban nem szabad káposztát bízni – erősítette meg a mondást Farkas Imre. Az algyői férfi és családja a házukhoz tartozó legelőn 124 kecskét nevel: a bölcsiseknek, a növendékeknek és a már tejet adó állatoknak is külön lakrész jut. A kecske – mint megtudtuk – nem csak a káposztáért rajong.

– Az egyik nyáron lelegelték a száradni kitett ruhákat, és az éppen nálunk vendégeskedők fürdőruháit is megcsócsálták. Az őszibaracktól kezdve a fenyő tűlevelein át a szúrós rózsáig mindent megesznek. Hihetetlen gyomruk van – mondta a gazdálkodó felesége, Farkasné Teri. A nyárfát viszont nem lájkolják. – Az egyik ólhoz ültettünk egy nyárfát, hogy árnyékot adjon az állatoknak. Nem tetszett nekik, az egyik naphosszat ült a fa mellett arra várva, hogy valahogy el tudja érni az egyik ágát. Amikor sikerült neki, ment a többi is, és közös erővel kitörték a fát a helyéről – hallottunk egy történetet a nyers kecskeerőről.

Az állatok szeretnek verekedni is: ottjártunkkor az egyik fehér kecske csak 3 lábon tudott ugrándozni; alaposan elverték a többiek. – Igazi hatalmi harc alapján döntik el egymás között a sorrendet. Nem egy olyan állatunk is van, amelyet kiközösítettek. Őket elzárjuk a többiektől, mert a kecske nagyon érzékeny: egy kiközösítés annyira megviselheti, hogy képes nem enni többé, és elpusztul – mondta Farkas Imre. Az első fecske, azaz kecske Borcsa személyében 15 éve érkezett a Farkas-birtokra. – Akkor még nem volt beépítve az udvar, és nagyon magas volt a fű. Fűnyíróként jött hozzánk, és fogalmunk sem volt arról, hogy mit is kell kezdeni egy kecskével. A garázsban aludt. De megszerettük, befedeztettük, és utána már nem volt kérdés, hogy kecsketenyésztőként fogjuk folytatni – mesélte a korábban építési vállalkozó Farkas Imre.

Az állattal nagyobb számban kevesen foglalkoznak még Magyarországon. Az Algyőhöz legközelebb eső kecskefarm Bugacon és Békésben van – sok viszont a hobbikecsketartó. Egy jó tanács a gazdától azoknak, akik közelebbi kapcsolatba kerülnek egy kecskével: ha az állat hátracsapja a fülét, biztosak lehetünk benne, hogy agyal valamin, és csak azon jár az esze, hogy elvegyen tőlünk valami olyat, amit aztán megrághat.

Sajtot, túrót is készítenek

Az állatból készült ételekkel az éttermek étlapjain alig találkozni. – Pedig remek az íze, nem faggyús a húsa, nagyon könnyen emészthető. Sokkal egészségesebb a sertésnél, kevesebb a koleszterin benne. De egyelőre kis réteg eszi a kecskét, ami reményeink szerint a jövőben változni fog – mondták Farkasék. A família kecsketejet, -sajtot és -túrót állít elő szintén Algyőn található kis üzemükben – a termékek iránt egyre nagyobb a kereslet. Két lányuk szintén a kecskeágazatban képzeli el a jövőjét: a 26 éves, agrármérnökit végzett Ágnes már hivatalosan is a vállalkozás vezetője. Nemrégiben a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagja lett. Nem meglepő módon kevés hozzá hasonló korú lány tevékenykedik ebben a szakmában.