Algyői kiadványok

ALGYŐ ÉS NÉPE
író / szerkesztő : -
kiadja : Somogyi Könyvtár
kiadás dátuma : 1987.

A Szeged története monográfia szerkesztőbizottsága 1981-ben hozott határozatot az Algyő és népe című tanulmánykötet munkálatainak megindítására. A szerkesztőbizottság két ízben tekintette át az Algyőre vonatkozó kutatások helyzetét, 1983-ban és 1986 tavaszán. A szerkesztés 1987 nyarán kezdődött el.
A mű olykor a falu határain kívülre is tekint, nagyobb régióba pillant be. A korai idők vizsgálata eleve csak úgy képzelhető el, a későbbi évszázadok bemutatásánál azonban ez más miatt vált indokolttá. A kései feudális és a kapitalista korban Algyő része volt a Pallavicini uradalomnak, így története nagyobb földrajzi egységbe tagolódik. Az 1945 utáni évtizedekben az egyik szélesebb vonzáskörzetet maga Szeged jelenti, a másikat pedig a kőolajmező régióhatárai jelölik ki.
Illyés Gyula egyik utolsó nyilatkozatában így fogalmazott: „A magyarság sorsának, jövőjének alakulása összefügg azzal, hogyan működik a jelenben a közösség; nemcsak a kormányzat, hanem a közösség ereje.” A helyi közösség összefogásának erősítéséhez a monográfia is hozzájárulhat.

Algyő TELEPÜLÉSVÁZLATOK 3.
író / szerkesztő : -
kiadja : Algyő Településrészi Önkormányzat
kiadás dátuma : 1992.

1990-ben a népművelőképzés részeként szociológiai tábort szerveztek Bánlaky Pál, Bárkányi Júlia, Tóth László és Török József. A tábor résztvevői kutatást végeztek Algyőn célzott interjúk és életút-interjúk alkalmazásával.
Ezeket az interjúkat és egyéb dokumentumokat Török József szerkesztette egységbe.
Kuriózuma a kötetnek, hogy köziratban szerepel benne Kovács Antal Szülőföldismereti házidolgozata Algyő Községről.

A kecskeméti Naív Művészek Múzeumában őrzik Süli András algyői naív festő képeit. 
A múzeum igazgatója, Bánszky Pál írt szöveget a színes képekből összeállított kétnyelvű (magyar-német) - kiadványhoz.

ALGYŐ KÖZSÉG JELKÉPEI
író / szerkesztő : -
kiadja : Algyő Község Önkormányzata
kiadás dátuma : 1999.

Az Algyői Önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel alkotta meg a község jelképeit: címerét és zászlaját.
Ezek a jelképek szimbolizálják a közösség önállóságát, szuverenitását, kifejezik a település együvé tartozását. A címer motívumai a település történelmi sajátosságait jelenítik meg, az itt élő népek ősi foglalkozásaira utalnak.

Sírok üzenete
Író / szerkesztő : Kürti Béla
kiadja : Algyő Község Önkormányzata
kiadás dátuma : 2001.

„Embercsontokat találtam!”- tett le egy nagy fóliazsákot Szűcs Imre, az Építőipari Ellenőrző Intézet technikusa 1973 márciusában a szegedi múzeum titkárságán.
Az előkerült csontanyag alapján egy női csontváz megbolygatására került sor, amikor Szűcs Imre egy visszanyomó vezeték létesítéséhez kiásott árokból szedte össze a maradványokat.
Ekkor kezdődött el a honfoglaló magyarok egyik temetőjének feltárása Algyő határában. Az itt megtalált csontok, tárgyak, használati eszközök hű képet nyújtanak a korról, az életmódról, szokásokról.
A színes képekkel illusztrált könyvecske érdekes olvasmány lehet minden algyőinek.

Ördögszekér
író / szerkesztő : Pálné Lele Ilona
kiadja : Bába Kiadó
kiadás dátuma : 2001.

„A Szeged melletti Algyőn születtem 1957-ben, az örömteli gyermekkort munkás szüleim biztosították. Kereskedelemben dolgozom, itt találkozom naponta olyan emberekkel, akiknek sorsa jól-rosszul alakul, történeteik megannyi öröm és bánat.
Magam körül az élet de írhatom nagy betűvel is, az ÉLET - szomorú sorsokkal, beteges gondolkodású gonoszokkal, kegyetlenkedőkkel, az alkohol-kábítószer élvezőkkel, a poklot járó emberekkel találkozhatom, illetve történeteiket hallhatom másoktól.
Nem csupán a rossz kerül elém, szinte mindig megjelenik a jó, a szép, és az emberek legtöbbje erre vágyik. Sajnos, ma sok ember szemében a" pénz - minél több belőle - áll a legelső helyen, mellette elfelejt élni, szeretni.
Boldog családban élek, férjemmel három gyermeket nevelünk. Ők tették lehetővé, hogy írásra adhattam fejem, s a könyvemet nekik ajánlom, másoknak pedig tanulságul, ha meg akarnak maradni embernek, így annak megfelelően kell élniük, cselekedniük.”

SZÜLŐFALUM ALGYŐ
író / szerkesztő : Kovács Antal
kiadja : Algyő Község Önkormányzata
kiadás dátuma : 2002.

Kovács Antal Algyőn volt pedagógus, s diplomamunkának szánta kismonográfiáját. A házidolgozat évtizedekig az asztal fiókjában hevert. Először az Algyő � településvázlatok c. kiadványban jelent meg kéziratos formában 1999-ben.
Algyő Község önállóságának 5. évfordulójára az önkormányzat önálló kiadványként jelentette meg a munkát.
Az olvasó és a helytörténeti kutató számára csaknem teljes körű információt nyújt Algyő község geográfiai, hidrológiai és szociológiai vonatkozásainak elemzésével. A XX. század közepén tett megállapításai többségükben ma is időtállók.

ALGYŐ a maga kenyerén : emlékirat
író / szerkesztő : Molnárné Vida Zsuzsanna, Újszászi Ilona
kiadja : Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatal
kiadás dátuma : 2002.

A kis híján 1000 éves falu 1997-2002. közötti időszakáról számol be a könyv, természetesen rövid összefoglalót olvashatunk a kezdetekről, előzményekről is.
Arról az öt esztendőről szól, amikor ismét a saját lábán járt, a maga kenyerén élt a falu. „Vannak, akik legyintenek: Nem olyan nagy valami az! De bizony, aki más füttyszavára járt táncot, az tudja: mekkora öröm és felelősség a magunk akarata, igénye, ízlése, lehetősége, szándéka, szorgalma szerint vezetni, alakítani életünket”
Mit akarunk mondani, elérni emlékiratunkkal? Hiteles képet adni arról, hogyan élt Algyő népe. Megmutatni, mit vártunk, és nyertünk a leválással. Előmutatni a tényeket.
A mindebből folyó következtetéseket minden kedves olvasó és algyői polgár vonja le a maga számára! Hamis illuziókat gerjeszteni sem magunkban, sem másokban nem állt szándékunkban.
A kukoricát kapáló ember is vissza-visszanéz a szép tiszta sorokra. Örömét leli benne, és további munkára buzdítja.
Most mi sem teszünk mást. Ránézünk eddig megtett utunkra. Továbbra is járhatónak látjuk, boldogulásba, jó jövőbe vivőnek tartjuk. Bátran járhatunk rajta.
Ebbéli hitünkhöz igazítjuk további lépéseinket. - írja Dr. Piri József polgármester a könyv előszavában.

Tanár volt Hunniában
író / szerkesztő : Baghyné Makra Ilona
kiadja : Bába Kiadó
kiadás dátuma : 2002.

A könyv a szerző életét mutatja be. Valamennyi leírt eseményt a valóság szólt.
A XX. század a nagy társadalmi átalakulások és mozgások időszaka, amelyek közvetve vagy közvetlenül meghatározták az író életét. A század eleji polgári fejlődést megszakította az első világháború, melyet polgári forradalom és proletárforradalom követett. A proletárforradalmat a polgárság felszámolta, s mintegy 25 évre megszilárdította hatalmát.
A második világháborút egy rövid életű polgári-társadalmi kibontakozás követett, amit ismét proletár hatalmi rendszer váltott fel. Közben az 1950-es évekre drámai események következtek. A szovjet tankok segítségével stabilizált proletár rendszer néhány évtizedre megerősödött és megszilárdult. A proletárok hatalmának ideológiájában és politikájának gyakorlatában az I980-as évekre mély repedések keletkeztek, melyet ismét a polgári társadalom az I990-es évek elejétől igyekezett felszámolni; a hatalmi és gazdasági szerkezetet átalakítani, a polgári fejlődést biztosítani.
E mozgalmas XX. században volt a szerző gyermek, végezte iskoláit, szerzett egyetemi végzettséget. Volt tanító és tanár, igazgató, anya és feleség. A leírtak azt mutatják be, ahogyan élt, és ahogyan látta a világot fiatal és idősebb korában, amilyennek érzékelte a XX. századi Magyarországot, ahogyan dolgozott egész életében a maga és mások boldogulását elősegítve.

FEHÉR IGNÁC : Algyő első iskolaigazgatója
író / szerkesztő : Baghyné Makra Ilona
kiadja : Bába Kiadó
kiadás dátuma : 2003.

A könyv az első igazgató munkásságán keresztül bemutatja a 19. század végi és a 20. század eleji algyői iskolát, az algyőiek életét.
Fehér Ignác feleségével együtt nemcsak az iskolában szerzett tudásukat kamatoztatták Algyőn, hanem a családból hozott ismereteiket is megosztották a község lakóival. Méhészkedéssel is foglalkozott, s hatására néhány algyői lakos is kedvet kapott, megszervezték a méz értékesítést. Selyemhernyó tenyésztéssel is foglalkozott, s oktató-nevelő munkája mellett a Hitelszövetkezet és a Hangyaszövetkezet munkáját is segítette. Az algyői fehér iskola róla kapta nevét. Fehér Ignác hozzátartozik Algyő múltjához, a 19. század végi és a 20. század eleji történelméhez, a történelmi események alakulásához.
A kiadványt számos fotó és dokumentum zárja.

100 éves AZ ALGYŐI SÁRGA ISKOLA : 1993-2003
író / szerkesztő : Gálné Sándor Anikó, Iván Zsuzsanna
kiadja : Algyő Község Önkormányzata
kiadás dátuma : 2003.

A Sárga iskola születésnapjára írt dolgozatokat az iskola volt és jelenlegi tanárai, tanulói érték.
"a dolgozatokat lapozva - olvasgatva nem csupán régen elfelejtettnek hitt képek, hangok, illatok és hangulatok idéződnek föl bennem, hanem megjelenik előttem szülőfalum, Algyő múltja is. Látom az itt küszködő ősöket, akik iskolákat akartak és alapítottak, a község elöljáróit, akik kijárták - előteremtették a reávalót; látom a gyerekagyakat pallérozó tanítókat, de az igyekvő - csínytevő nebulókat is; látom az egymást váltó generációkat, az épületben és eszközökben gyarapodó iskolát" - vallja dr. Piri József polgármester a könyv előszavában.

AZ ALGYŐI ISKOLA HISTÓRIÁJA : a 100 éves Sárga iskola emlékére
író / szerkesztő : Baghyné Makra Ilona
kiadja : Bába Kiadó
kiadás dátuma : 2003.

Ez a könyv az algyői általános iskola Sárga épületének elkészülte 100. évfordulójára került kiadásra. Ugyanakkor bemutatja azt a küzdelmes utat, melyet Algyő község lakosai gyermekeik taníttatása érdekében 250 év alatt tettek. A településen a török kiűzését követő néhány évtized elteltével már volt olyan hely, ahol a gyerekek tanulni tudtak és volt, aki tanította őket.
Az elmúlt 250 esztendő, Algyő iskolapolitikája az itt élő emberek elszántságát, tenni akarását, küzdelmes, nehéz helyzetét is érzékelteti. Az iskola épületeinek felállítását, a tanítók megbecsülését és tiszteletét is jelenti az a 250 év, mely idő alatt a település gyermekei megtanulták a betűvetést és eljutottak a főiskolákra, egyetemekre és óvónők, tanítók, tanárok, orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók, helyi, megyei, országos tisztséget betöltők lettek.

Ki kicsoda Algyőn? : Helyismereti kiadvány
író / szerkesztő : Ménesi Lajosné, Újszászi Ilona
kiadja : Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház
kiadás dátuma : 2006.

A kiadvány több egy kortárs lexikonnál, ugyanis visszapillant a múltba: összegzi azt, amit az írásos dokumentum és az emberi emlékezet megőrzött a régi algyőiekről, azaz a gyeviekről, másrészt rögzíti a jelent: egyfajta adattárként leltározza, ki kicsoda ma a községben, kit mi köt ehhez a településhez.
A kiadvány emléket állít az „ősgyevieknek”, köztük azoknak is, akik az n1879-ben a községet elpusztító tiszai árvíz után, közel hároméves küzdelem árán elérték, hogy 1882-ben a település visszakapja önálló községi státuszát; de azokról az algyőiekről is megemlékezik, akik az 1973-ban a Szegeddel való egyesítéssel elvett önállóságot 1997-ben népszavazással visszaszerezték. A könyv - miközben összekapcsolja a múltat és a jelent, az „ősgyevieket” és az „újgyevieket” - a jelenleg Algyőn élők összetartozás érzését erősíti.
A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma támogatta.
A Ki kicsoda Algyőn? elektronikus formában a Község www.algyo.hu honlapján olvasható.
A szerkesztők folyamatosan várják az adattárban még nem szereplő algyőiek jelentkezését, valamint a már szereplők változásainak frissítését, melyet a bibl@algyo.hu e-mail címre lehet elküldeni.

Nagyfa árnyékában
író / szerkesztő : Herke István
kiadja : Bába Kiadó
kiadás dátuma : 2006.

Herke István, büntetés-végrehajtó intézetek volt nevelőtisztjeként írta meg kronologikus visszaemlékezéseit. Ő szintén, pontosan rajzolja meg szülőhelyének, Algyőnek a huszadik század kézepi képét, az ott élő közösség történetét. Ezt követi a szegedi iskolás évek bemutatása, majd a befejező fejezetekben Nagyfa és a Csillag precíz leírásai. A szerző különös hangsúlyt fektet az általa ítélt 1956-os események rögzítésére. A fekete-fehér fotókat tartalmazó, irodalomjegyzékkel záruló kötet izgalmas, érdekes olvasmány nemcsak az algyőiek számára.

MIT SÜTÖTTEK KI AZ ALGYŐI ASSZONYOK?
író / szerkesztő : Kovácsné Budai Éva
kiadja : ANE
kiadás dátuma : 2006.

A kiadvány az algyői asszonyok kipróbált receptjein kívül a Nőegylet 10 éves krónikáját is tartalmazza, melyhez Pászkáné Újszászi Ilona írt előszót. 
A kiadvány végén ismertetőt találunk arról a projektről, amelynek kapcsán kialakulhatott a Nőegylet keretein belül egy időseket gondozó hálózat.

ALGYŐ Nagyközség
író / szerkesztő : -
kiadja : Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház
kiadás dátuma : 2007.

A Déli Napfény Hagyományőrző LEADER+ programjának köszönhetően született meg ez a turisztikai jellegű kiadvány, amely a rövid történeti összefoglaló mellett megismerteti az ide látogató vendégeket Algyő intézményeivel, látnivalóival. Az intézmények, közhivatalok, civil szervezetek, vendéglátós, szórakozás, kereskedelem, közlekedés elérhetőségeit is tartalmazó kiadvány fontos információt nyújt nemcsak az idegeneknek, hanem az algyőieknek is. Szót ejt Algyő kiemelt rendezvényeiről, s egynapos programot is ajánl a vendégnek. A küllemében is színvonalas, színes fotókkal illusztrált kiadvány rövid ízelítőt ad a kistérség egy-egy nevezetes rendezvényéről.

Az algyői templom és plébánia
író / szerkesztő : Baghyné Makra Ilona
kiadja : Bába Kiadó
kiadás dátuma : 2007.

Az algyői katolikus templomnak csupán az évszázadok során számos esetben átalakított tornyán megfigyelhető gótikus jegyek árulkodnak arról, hogy az épület középkori eredetű. A színes és fekete-fehér képekkel, metszetrajzokkal, térképekkel illusztrált könyv a Tisza-parti település templomának és plébániájának történetét tartalmazza, de egyúttal a község és a helyi gyülekezet krónikáját is nyújtja az érdeklődő olvasóknak. A helytörténeti jellegű fejezetek után a templom harangjairól, berendezéséről szóló ismertetés, majd az algyői plébánosok és a plébánia-épület bemutatása kapott helyet a kötetben, melyet névmutató, irodalom- és térképjegyzék zár. Beszerzése elsősorban helytörténeti gyűjteményekbe, szakkönyvtárakba javasolható.

75 éves az Algyői Szivárvány Óvoda
író / szerkesztő : Karsai Lászlóné
kiadja : Szivárvány Óvoda
kiadás dátuma : 2007.

Készült az Algyői Szivárvány óvoda fennállásának 75. évfordulója alkalmából.

Algyői séták : TÍZ ÉV - SZÁZ ARC
író / szerkesztő : Bakos András, Honti Katalin, Újszászi Ilona; Molnárné Vida Zsuzsanna
fotó : Segesvári Csaba
kiadja : Algyő Nagyközség Önkormányzata
kiadás dátuma : 2007.

A három Algyőn élő újságíró vezeti végig az algyőieket és az idelátogató vendégeket három útvonalon, bemutatva az útba eső nevezetességeket, építményeket és embereket. Nem maradnak ki a könyvből a határon, külterületen élők sem. A könyv célja, hogy bemutassa a 10 éve ismét önállóvá vált települs fejldését, és az emberek véleményét az elmúlt 10 évről. Természetesen rövid visszatekintés a  10 év előtti múltra szükségszerű egy ilyen kiadványban, azonban a kötet nagy részét a közelmúlt, és az emberek megszólalása, portréja teszi ki. A külsejében is elegáns könyvet sok-sok színes fotó szépíti és egészíti ki.
Ajánljuk minden algyői és vendég figyelmébe.

EGY KIS MATEMATIKA : játék a számokkal
író / szerkesztő : Kovács Antal
kiadja : Sigillum 2000 Bt.
kiadás dátuma : 2007.

"Azoknak, akik nem ismerik a matematikát, nehézségeket okoz keresztüljutni a szépség valódi érzéséhez, ma legmélyebb szépséghez, a természethez. 
Ha a természetről akarsz tanulni, méltányolni akarod a természetet, ahhoz szükség van arra, hogy értsd a nyelvét, amin szól hozzád. "
Richard Feynman
„A Nobel díjas fizikus gondolataiból egyértelműen következik, hogy a természet megismeréséhez szükséges eszközök közül az egyik legfontosabb a matematika. Különösen igaz ez akkor, ha olyan nagyszerű ember és pedagógus készít ehhez könyvet, mint Kovács Antal tanár úr. A Tanár úr, aki nemcsak a matematikában és fizikában végzett kiváló pedagógiai munkát településünkön és más iskolákban is, de néhány évvel ezelőtt helytörténeti kiadvánnyal példázta, hogy milyen sokoldalúnak kell lennie egy közösségi tanítónak, tanárnak.
Tóni bácsi könyvét szeretettel ajánlom oktatásra, okulásul diákoknak, segítségül szülőknek, nagyszülőknek, akik gondolom - hozzám hasonlóan, régen rájöttek már arra, hogy a matematika tanulása hasznos - foglalkozástól függetlenül - mindenki számára.
A mai komputerizált világunkban is helye van egy ilyen matematikai kiadványnak, mert személyesebb közvetlenebb, mint a villogó képernyőn szerzett tudás, információ. A könyv jól olvasható, érthető, irodalmi értékkel is bíró alkotás. Matematikai alapmű, amely megteremti a játszva, szórakozva tanulás lehetőségét az okulni vágyók számára.
Szeretettel, tisztelettel ajánlom a könyvet, a kiadványt támogató Algyő Nagyközség Önkormányzata nevében is.”

Az algyői repülőtér históriája : 1931-1932, ... 1938-1968
író / szerkesztő : Pusztai János
kiadja : Algyői Faluház Könyvtár és Tájház
kiadás dátuma : 2008.

"Algyő nevét hallván a legtöbb embernek a kőolajipar jut eszébe, holott településünk számos más nevezetességgel, érdekességgel is bír.  Algyő múltja az Árpád-korban gyökerezik, az egykori tiszai átkelőhely és halászfalu viszontagságos évszázadok során, tatárdúlás, török hódoltság, háborúk és járványok között őrizte meg identitását. Bár az 1879-es Nagy árvíz teljesen elpusztította, a benne élők minden nehézség ellenére mégis képesek voltak újrateremteni szeretett községüket. Csaknem egy évszázad méltán ismét veszélybe került a falu fennmaradása: 1973-ban Szegedhez csatoltak, s évtizedek méltán félő volt, hogy peremkerületté, arctalan alvóvárosrésszé válik. 1997-ben újra az az erő, az az összefogás, az az élniakarás, az önrendelkezési joghoz való ragaszkodás segítette visszanyerni önállóságunkat, ami az árvíz pusztítása után is felélesztette, újjáalkotta Algyőt.
Az elmúlt évtizedben Algyő Nagyközség Önkormányzata tíznél is több helytörténeti munkát bocsátott az érdeklődők rendelkezésére - vagy saját kiadásában vagy anyagi és erkölcsi támogatása által. A legújabb ilyen kiadvány, az algyői repülés történetét feldolgozó kötet igazi kuriózum, utóvégre is a közgondolkozásban Algyő és a repülés még nem kapcsolódott össze. Pedig Nobel-díjas tudásunk, Szent-Györgyi Albert is itt tanulta a repülés alapjait: azon a repülőtéren, amelynek kiszolgálóépületei ma a Gyevitur Kft. Szabadidőközpontját alkotják.
Jelen kötet, Pusztai János kutatásokkal megalapozott, nagyszerű munkája településünk újabb arcát mutatja meg; árnyalja az Algyőről alkotott képet az itt élőkben és az ide látogatókban egyaránt. Mindemellett a magyar repülés történetéhez is hasznos, izgalmas adalékokkal szolgál.
Forgassák szeretettel!"

Algyő népélete az 1900-as évek elején
író / szerkesztő : Ménesi Lajosné, Molnárné Vida Zsuzsanna, Bene Zoltán
kiadja : Algyő Nagyközság Önkormányzata
kiadás dátuma : 2010.

"A családi eseményeket szerettem volna még leírni, de az elmúlt családi emlékek történetének a fő témája úgyis a gyermekkori lélekvilág eseményes, érzelmes képei volnának, melyet nem tudom, hogy valaha próbált-e már író, vagy költő leírni úgy, ahogy azt akkor láttuk és éreztük?
Mert hosszú töprengés után, arra a megállapításra jöttem, hogy én erre képtelen vagyok.
Mert mit is írnék le?
Talán azt, hogy milyen volt ez a langyos, tiszta égboltú tavaszi, reggeli napfelkelte, mikor a töltésoldalt végtelennek látszó, millió és millió, fehér és kékszínű korpafűvirág borította, s minden virág és fűszál hegyén egy-egy parányi harmatcsepp rezgett.
Vagy azt, hogy milyen volt a töltésen túli, barkás és virágzó, ritkás fűzfaerdő alatt elterülő pimpimpáré (gyermekláncfű) sárga virágjától bevont legelő és kaszáló. vagy azt, hogy milyen érzés volt, mikor az első pillét megfogtuk, vagy az első fecskét, vagy gólyát megláttuk tavasszal és az arcunkat dörgölve versenyt kiabáltuk: gólyát látok, szeplőt mosok, gólyát látok, szeplőt mosok!
Vagy azt mikor az emberek a füvet vagy a lucernát kaszálták, és mi ott lesték, hogy milyen fészket találnak, hány tojás lesz benne. Vagy azt, mikor a töltés menti akácerdő virágba borult és a nagy fehér, lelógó virágfürtök illatukkal elárasztották a környéket, s rajtuk a sok-sokezer méh zümmögéssel muzsikált. Vagy azt mikor az erdőben bolyongva gyönyörködtünk a fák szépségeiben és választottunk magunknak, ami formailag a tulajdonunk lett....
... Vagy, hogy milyen büszke érzés töltött el, mikor az első csizmában beléptem az iskolába. A sok irigy szem rátapadt a zsíros bőrre. Hazafelé körülfogtak, és alig győztem felelgetni a kérdéseikre, hogy mikor vettük és mennyiért, szorítja-e a lábam, jó-e benne menni?
És mennyi sok száz kérdés volna még leírandó. Mennyi eset, szavak, beszédek, örömök, félelmek, amik oly elevenen élnek az emlékezetemben.
Mégis ezeknek az eseményeknek, amik ma is (már deres hajjal) naponkint megfordulnak lelki szemeim előtt, bennem élnek, az igazi érzelmi fogalmát, értékét nemhogy írással, de még szóval is kifejezni lehetetlen."

Mit varrnak az algyői foltvarrók?!
író / szerkesztő :
kiadja :
kiadás dátuma :

ALGYŐI PALETTA : Algyői Tollforgatók antológiája
író / szerkesztő :
kiadja :
kiadás dátuma :

AZ 1956-OS FORRADALOM SZEGEDEN ÉS ALGYŐN
író / szerkesztő : Molnár János
kiadja :
kiadás dátuma : 2006.

Az algyői Nyugdíjas Klub története
író / szerkesztő :
kiadja :
kiadás dátuma :

Lele Juliska hajószakácsnő süteményes könyve 1942-ből
író / szerkesztő :
kiadja :
kiadás dátuma :

MIT FŐZTEK KI AZ ALGYŐI ASSZONYOK?
író / szerkesztő :
kiadja :
kiadás dátuma :

Algyői képeslapok
író / szerkesztő : Újszászi Ilona
kiadja :
kiadás dátuma :

A MÚZSA ÁLDOZATA (Süli András élete)
író / szerkesztő : Oláh Ernő
kiadja :
kiadás dátuma :

ALGYŐ 20
író / szerkesztő :
kiadja :
kiadás dátuma :

ALGYŐ ÍZEI : Kedvenc receptjeink 2019.
író / szerkesztő : Kneip Ferencné, Némethné Vida Zsuzsanna
kiadja :
kiadás dátuma :